Számszerű célok a lett nft-ben
Az emberi erőforrások fejlesztését középpontba állító stratégiát Riga szerint az eddigi gazdasági teljesítmény elemzése, a kisebb EU-tagállamok tapasztalatai, és a szociális partnerek igényei is igazolják. A gazdaság előtt álló kihívások - a strukturális munkanélküliség, a regionális egyenlőtlenségek, a hazai ipar gyengesége, és a külföldi tőkebeáramlás előmozdítása - mind az emberi erőforrások kérdéséhez kapcsolódnak - állapítja meg a dokumentum. A program így középtávon három, egymással összefüggő célt fogalmaz meg: a versenyképesség és a foglalkoztatás előmozdítását, az emberi erőforrások, valamint az infrastruktúra fejlesztését.
A tervben rögzített prioritások és a megvalósulást szolgáló intézkedések ezeken a középtávú célokon alapulnak. A program végrehajtása - a tervezéshez hasonlóan - minisztériumok közötti, és a partnerségre épülő folyamat lesz - ígéri a dokumentum. Az európai regionális fejlesztési alaphoz kapcsolódó prioritások a regionális fejlesztési és helyi kormányzatok minisztériuma alá tartoznak majd. Ez a minisztérium tervezte és hajtotta végre Lettország PHARE-támogatásból megvalósuló gazdasági és szociális kohéziós programját. Az európai szociális alaphoz tartozó területekért a népjóléti, a mezőgazdasági és halászati alapokhoz köthetőekért pedig a mezőgazdasági minisztérium felel majd. Utóbbi azzal büszkélkedhet, hogy munkája révén Lettország az elsők között kapott SAPARD-akkreditációt a csatlakozó országok közül.
A lett nft első számú célja a területi kohézió előmozdítása az életminőség javítása, a régiók vonzerejének növelése és a kiegyensúlyozott fejlődés biztosítása útján. A célok között a kritikus állapotban lévő hidak és útszakaszok arányának csökkentése, az ivóvízellátás és a csatornázás javítása, a mentőszolgálat kiszállási idejének csökkentése, a fogyatékosok jobb integrálása az oktatási rendszerbe, illetve az internethasználat növelése szerepel.
A vállalkozás és az innováció előmozdításának prioritása új vállalkozások alapítását, illetve a már létezők versenyképességének növelését célozza a tudásintenzív termelés felé való elmozdulás feltételeinek biztosításával. Az elérendő eredmények közé tartozik, hogy a 2000-es 18,3-ről a tervezési időszak végéig (2006) 20-ra növeljék az ezer lakosra jutó aktív vállalkozások számát, és a 2001-es 12-ről 15 százalékra az exportáló cégek arányát. A magánszféra kutatási célú kiadásait a 2000-es 0,16-ról a GDP 0,2 százalékára szeretnék emelni.
Az emberi erőforrások fejlesztésének és a foglalkoztatás előmozdításának prioritása a versenyképesség erősítését és a munkaerő minőségének javítását célozza az egész életen át tartó tanulás, a regionális és helyi fejlesztés, az információs társadalom, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségének megteremtése útján. A prioritás alá tartozó programoknak továbbá hozzá kell járulniuk a társadalmi kohézióhoz és a gazdasági növekedéshez, illetve a foglalkoztatás és a foglalkoztathatóság előmozdításához. A célokat az oktatási és a képzési rendszer javításával, aktív foglalkoztatási politika kifejlesztésével, valamint a társadalmi kirekesztődés veszélyének kitettek munkapiaci integrációjának elősegítésével igyekeznek elérni. A terv azt tekintené sikernek, ha a 2001-ben 13,1 százalékos munkanélküliségi ráta egy, miközben a tartósan munkanélküliek aránya két százalékponttal csökkenne.
A mezőgazdaság és a vidéki területek fejlesztése a terv értelmében a mezőgazdasági termelés modernizálását, a termékek versenyképes feldolgozását, a termőföldek javítását, új munkahelyek teremtését, a természeti erőforrások hatékony felhasználását, a vidéki lakosság aktivizálását, és a fiataloknak a mezőgazdasági termelésbe való bevonását jelenti. A célkitűzések között szerepel a mezőgazdaság, vadászat és erdőgazdálkodás hozzáadott értékének, illetve az élelmiszeripar teljes termelésének több mint 50 százalékos növelése 2001-hez képest. A mezőgazdaságban, vadászatban és erdőgazdálkodásban foglalkoztatottak havi bruttó átlagbérét az alig több mint 200 eurós szintről 300-ra emelnék, miközben csökkentenék a vidéki munkanélküliséget.
A halászat fenntartható fejlődésének előmozdítását a terv a halászflotta karcsúsításával, és az uniós higiéniai követelményeknek megfelelő halfeldolgozó üzemek számának emelésével képzeli el. Növelnék a haltenyésztéssel foglalkozó cégek számát, és az ország halászati exportját is. Az nft úgy számol, hogy a kivitel tavalyhoz képest mintegy 25 százalékos bővítésével az ágazat külső kereskedelmi mérlege 57,5-ről 2006-ra 64,5 millió euróra javítható.
