Színlelt szerződés - vagy mégsem az?
A munkaviszonyban állt felek az elvégzendő munka természete folytán utóbb, megállapodással, polgári jogviszonyt is létesíthetnek. Az a körülmény, hogy a volt munkavállaló korábban munkaviszonyban látta el az adott feladatot, nem alapozza meg e jogviszonynak a megállapodástól eltérő minősítését - mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB).
A jogvita felperese először főfoglalkozású munkaviszonyban, utóbb - a munkaviszony megszüntetésével, megállapodást kötve - vállalkozási formában végezte edzői munkáját az alperes egyesületnél. Amikor útjaik elváltak, azért fordult bírósághoz, mert úgy vélekedett: a megállapodás alapján határozott idejű munkaviszonyban alkalmazták, és azt idő előtt megszüntették. Emiatt követelte a kieső időre járó átlagkeresetét és annak kamatait.
A munkaügyi bíróság színlelt szerződésre következtetett abból, hogy a felperest korábban munkaviszonyban alkalmazták, és feladata tartalmilag nem változott a megállapodással, melynek hátterében az egyesület finanszírozási gondjai álltak. Megítélte tehát az edző követelését.
A másodfokú bíróság viszont hatályon kívül helyezte a döntést. Rámutatott: a felperes maga is úgy nyilatkozott, hogy munkáját vállalkozási formában látta el. Az egyesület nem munkabért, hanem szaktanácsadói díjat fizetett számára. Úgy foglalt állást, hogy a felek közötti jogviszony nem munkaviszony. Ezért, hatáskör hiányában, megszüntette a pert.
Az edző felülvizsgálati kérelmében azzal érvelt: a vitatott megállapodást azért írta alá, mert nem akarta elveszíteni munkahelyét. Hivatkozott a munkaköri leírásra, az őt megillető szabadságra mint munkaviszonyra utaló lényeges körülményre.Sikertelenül. Az LB bizonyítottnak találta, hogy a felperes munkáját önállóan végezte, az alperes által megszabott időbeni kötöttség sem érvényesül. Éves szabadságot nem vett igénybe, a munkaköri leírás pedig csupán célokat tartalmazott. A munkaviszony szempontjából meghatározó ismérvek hiányában polgári jogviszony jött létre az edző és az egyesület között. A felek akaratának és a polgári jogviszony tartalmának megfelelő munkavégzésre szóló megállapodást önmagában nem teszi színlelt szerződéssé, ha megkötésének gazdálkodással kapcsolatos indokai is voltak - szögezte le az LB.


