Úton az lszk-k hálózata felé
A MÁV Informatika Kft. már három logisztikai szolgáltató központ (lszk) portálját alakította ki - mondta el lapunknak Kacsari János, a logisztikai üzleti egység igazgatója. A cél az országos hálózat kialakítása, melynek köszönhetően lehetőség nyílik a gazdasági adatok közös adatbázisban történő megjelenítésére, a hazai, a későbbiekben pedig az európai logisztikai szolgáltató központok közötti információcsere kialakítására.
A logisztikai szolgáltató központ - elfogadott definíció szerint - olyan zárt telepszerűen elhelyezkedő, a szolgáltatói szférához tartozó vállalkozások, illetve szervezetek összessége, amelyek egy közös infrastrukturális bázisra, információs hálózatra épülnek. Tevékenységében az áruforgalmi központok szolgáltatásain túlmenően a beszerzéshez és értékesítéshez, valamint az áru- és információtovábbításhoz termelési-technológiai elemek (folyamatok) révén értéknövelő módon kapcsolódik. Szolgáltatásaival egy-egy nagyobb földrajzi régió ipari parkjainak, fogyasztóinak, termelőinek, szolgáltatóinak és a többi áruforgalmi központnak az igényeit elégíti ki, kapcsolatokat biztosít belföldön és külföldön más lszk-k felé.
Az ország centrális földrajzi elhelyezkedéséből adódóan megtalálhatók mind az export-import forgalmak irányai, mind a közlekedési infrastruktúra adottságai. A magyarországi régiók olyan áruforgalmi csomópontokat fednek le, amelyek területén több nagyváros, országos átlagnál fejlettebb és fejlődő ipar és gazdaság található. Belföldi és/vagy tranzitforgalomban jelentős csomóponti funkcióval, létesítményekkel - kombiterminálok, teher- és rendező pályaudvarok, kikötők, közraktártelepek - bírnak, és összességükben lefedik az egész ország területét. A központok középtérségi szintű telepítésihely-kiválasztás kritériumainak meghatározása alapján a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium azokat a városokat választotta, amelyek közlekedési alágazatonkénti infrastruktúrája, lszk térségében lévő potenciális piaca alapján megfeleltek: budapesti körzet (Soroksár, Nagytétény Csepel), nyugat-dunántúli körzet (Sopron), közép-dunántúli körzet (Székesfehérvár), délkeleti körzet (Debrecen), észak-tiszántúli körzet (Záhony), közép-alföldi körzet (Szolnok), dél-alföldi körzet (Szeged), dél-magyarországi körzet (Baja), észak-dunántúli körzet (Győr), dél-nyugati körzet (Nagykanizsa), északkeleti körzet (Miskolc).
Az Európai Unióhoz való csatlakozásra való felkészülés jegyében 2002-ben alakult meg a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége, mely az országban működő logisztikai szolgáltató központok hatékony kooperációjának megvalósítása, a közös érdekek mentén kialakítandó együttműködési folyamatok koordinálása céljából létrejött szakmai érdek-képviseleti szervezet. Megalakulása lehetővé teszi a logisztikai szolgáltató központok területein, valamint a vonzáskörzetükben működő vállalkozások üzleti tevékenységét, gazdasági fejlődését elősegítő információk áramlását, továbbá a hazai kombinált szállítási rendszerek széles körű alkalmazását.
A logisztikai szolgáltató központok hálózatának kialakítása egy új, korszerű alap-infrastruktúrát jelent az érintett centrumok versenyképességének növelése érdekében. A hálózatot az Európai Unióhoz történő csatlakozásig feltétlenül szükséges kialakítani annak érdekében, hogy a logisztikai szolgáltató központok az ipari parkokkal és más termelővállalkozásokkal szinergikus hálót alkotva tudjanak integrálódni Európa logisztikai hálózatába.
A MÁV Informatika Kft. ennek elérése érdekében - megfelelő informatikai háttér biztosításával - kialakította a Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ (www.praelog.hu), a Szolnoki Logisztikai Szolgáltató Központ (www.logiszol.hu), valamint a Székesfehérvári Logisztikai Szolgáltató Központ (www.dunalog.hu) portálját. Ennek célja, hogy biztosítsa az adott régió gazdasági szereplői számára a logisztikai központ szolgáltatásainak elektronikus elérését, valamint hogy megteremtse a vállalatközi elektronikus kereskedelem alapjait. Mivel a rendszereket azonos logikai háttérrel alakították ki, a cél az országos hálózat kialakítása, melynek köszönhetően lehetőség nyílik a gazdasági adatok közös adatbázisban történő megjelenítésére, a hazai, a későbbiekben pedig az európai logisztikai szolgáltató központok közötti információcsere kialakítására.
A logisztikai szolgáltatóközpontok rendszerének kiépítése és üzemeltetése várhatóan az egész nemzetgazdaságra kedvező hatással lesz, közvetlen gazdasági hasznot jelent az áruforgalom résztvevőinek, közvetett eredményei pedig a fejlődő infrastruktúra generáló hatásán túlmenően a gazdasági élet területén is jelentkezni fognak. A hazánkban kialakítani tervezett logisztikai központok hálózata a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének egyik meghatározó célkitűzése.
