Verseny a kommunális hulladékokért

Bővülő lehetőséget jelent a kommunális hulladékok kezelésével foglalkozó vállalkozásoknak, hogy az elkövetkező években teljesen átrendeződik a magyarországi hulladékgazdálkodás: a jelenleg üzemelő több mint 1350 hulladéklerakó helyét mintegy 100 korszerű regionális hulladékkezelő rendszer veszi át. Ezzel párhuzamosan az önkormányzatoknak gondoskodni kell arról, hogy a településen keletkező szemét, a bezárás sorsára jutó helyi lerakók helyett, korszerű hulladékkezőkbe kerüljön.

A főváros környezetében az elmúlt években több vállalkozás: Csömörön a Ker-hu Kft., míg Gyálon az osztrák érdekeltségben lévő ASA Magyarország Kft. is saját tulajdonban lévő korszerű hulladékkezelőt épített a környező önkormányzatok, valamint a térségben működő kereskedelmi és ipari létesítmények megrendeléseiben bízva. David McCall, az Ereco Rt. és két magánszemély tulajdonában lévő Ker-Hu ügyvezető igazgatója elmondta: a két évvel ezelőtt átadott korszerű csömöri lerakójuk jelenleg hat környező település kommunális hulladékát fogadja, emellett az anyacég is évi 20 ezer tonna nem veszélyes hulladékot szállít a telepre. Az ASA Magyarország Kft. 1999-ben Gyálon épített fel egy korszerű lerakólétesítményt, s ennek legújabb fejlesztési ütemét éppen a napokban adták át. Mint Martin Attila, az ASA-csoport magyarországi vezetője, az ASA Hungária Holding ügyvezető igazgatója kifejtette: a cég Budapest agglomerációjában mintegy tucatnyi településsel áll szerződéses viszonyban, emellett számos fővárosi és környékbeli gazdálkodószervezet települési szilárd hulladékát is gyűjtik és fogadják.

A térségben a piaci helyzetet kiélezi, hogy Budapest lakossági hulladékának ártalmatlanítását továbbra is teljesen a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. tartja kézben. Az FKF Rt. a főváros kommunális hulladékát a rákospalotai égetőműbe, valamint a dunakeszi és a pusztazámori lerakóba szállítja. A főváros közvetlen környezetében tevékenykedő cégek a versenysemlegességet sértőnek találják, hogy a fővárosi önkormányzat egész Budapest kommunális hulladékának kezelését a tulajdonában álló cégre bízta, ami nem teszi lehetővé, hogy alacsonyabb árakat kínálva egyes kerületekben ők is megjelenjenek szolgáltatásaikkal.

Egyelőre az is kérdéses, milyen hatással lesz az ország központi területének hulladékgazdálkodására a Pest megye északkeleti részét érintő hulladékgazdálkodási projekt sorsának alakulása. A 99 települést felölelő térség önkormányzati társulása mintegy 3 milliárd forintot nyert el egy regionális hulladékkezelő rendszer kiépítésére, ám a pénz felhasználása komolyan veszélybe került azt követően, hogy - több település elutasító döntését követően - egyelőre nem sikerült helyet találni a rendszer központi létesítményét jelentő regionális lerakónak. Legközelebb október 5-én, Kartalon tartanak a kérdésben helyi népszavazást, ám egy újabb nemleges döntés esetén a projekt tervezőinek várhatóan más irányú megoldásokat is számba kell venniük. A projekt esetét a megkérdezettek eltérően értékelték. Így a Ker-Hu Kft. többször is nyílt levelet tett közzé, amelyben a mellett érvelt, hogy nincs szükség újabb nagy kapacitású lerakó építésére a térségben, mivel a projekt a meglévő - csömöri és nógrádmarcali - lerakók bevonásával és bővítésével is kivitelezhető lenne.

A szakértők abban egyetértettek, hogy az ISPA, később a kohéziós alap finanszírozásával induló - a lerakók mellett átrakóállomások, komposztálók, valamint az újrahasznosítást segítő hulladékudvarok és gyűjtőszigetek kiépítését is tartalmazó - programok megvalósításába a magántőkét is célszerű bevonni. A hulladékkezelő cégek egyrészt szakmai hátteret biztosítanak az előkészítésben, másrészt a megépítendő vagy bővítendő lerakók biztosításával jelentős anyagi terhet vesznek le az önkormányzatok válláról, amelyeknek a beruházásnál a 10 százalékos önrész előteremtése gondot jelenthet. Emellett a közös üzemeltetés mellett szól, hogy a magáncég a településnél többnyire költséghatékonyabb megoldásokat tud kínálni, ugyanakkor a település így is képes a lakosság érdekeit érvényesíteni.

A hulladékos cégek az ország más területein több esetben eredményesen kapcsolódtak be az uniós támogatással megépülő regionális hulladékkezelők előkészítésébe. Így az ASA-csoport magyarországi érdekeltségeit összefogó ASA Hungária Holding részt vett a Tiszafüred térségét összefogó regionális projekt előkészítésében. A 2001-es ISPA-pályázatok keretében uniós támogatáshoz jutott beruházás kivitelezői tendereit szeptember elején írták ki, s a vállalat olyan pályázatot adott be, amelynek elfogadása esetén a cég az építkezés befejezését követően a térségi önkormányzati társulással közösen üzemeltetné a Tiszafüred mellett felépítendő regionális hulladékkezelőt. Az ASA-csoportnak egyébként Debrecen és Hódmezővásárhely térségében is jelentős érdekeltségei vannak, amelyek mintegy 250 ezer, illetve 120 ezer embert szolgálnak ki az érintett régiókban.