Az informatika a tervezés fontos része

A hazai információtechnológiai (it-) világban a menedzserkeringő zárt körben zajlik, általában it-cégtől it-cégbe mennek a vezetők. Ön a távközlés világából jött. Nehéz volt a beilleszkedés?

Egyáltalán nem éreztem annak, mivel a távközlés nincs is olyan messze az informatikától. Ráadásul az ügyfélkezelő rendszerek, amikkel korábban foglalkoztam a Lucentben, tényleg nagyon közel vannak az it-ágazathoz. Bizonyos projektekben együtt is dolgoztunk az informatikai cégekkel. Természetesen vannak különbségek, amiket meg kell tanulni, ilyen például a kapcsolatrendszer.

Mennyiben más az it-cégek kapcsolatrendszere?

A termékportfólió itt sokkal szerteágazóbb. Emlékszem, a kilencvenes évek közepén zajlott Magyarországon a nagy telefonközpontboom. Az ügyfelek néhány cég termékéből választhattak, így egyszer az egyik nyert, másszor a másik. Az informatikában sokkal bonyolultabb a helyzet. Mert ha ma valaki megkérdezi tőlem, hogy melyik cég az Oracle legnagyobb konkurense, akkor először visszakérdezek, hogy miben is? Ugyanaz a cég az egyik területen a legnagyobb versenytárs lehet, míg a másikon a legkomolyabb partnercég, amellyel közös nagy üzletek születhetnek.

Azért, ha úgy vesszük, a telefonközpontok inkább a hardverhez hasonlítanak, az Oracle pedig üzleti szoftvereket gyárt. Mennyire volt nehéz a szoftvervilágba beletanulni? Egyáltalán ön szerint egy speciális szakmában tevékenykedő első számú menedzsernek milyen szinten kell értenie a cége saját szakmáját?

A Lucent-előd AT&T Magyarországnál a kezdetektől ott voltam, mérnökként 5 évig a műszaki csapatot vezettem. A szakmai hozzáértés magabiztosságot adott a döntésekben. Ha azonban magasabb pozícióba kerül az ember, nem feltétlenül kell részletekbe menően ismerni a termékek programozási részét, sokkal inkább azt, hogy kikre lehet számítani, építeni, melyek az adott termékek kulcsproblémái, de azt is, hogy miben jobbak, mint a versenytársakéi. Ezt az Oracle-nál már az első fél évben igyekeztem elsajátítani. Úgy gondolom, nekem elsősorban ahhoz kell értenem, hogy ha leülök egy ügyféllel tárgyalni, megértsem, milyen üzleti problémára keres informatikai megoldást, tudjam, hogy van-e nekünk arra, s ha igen, milyen ajánlatunk, s meg tudjam győzni arról is, hogy miért jobb, ha a mi megoldásunkat választja, nem a konkurenciáét.

Az elődje cégen belülről jött, ön kívülről. Milyen gyakorlatot követ, megpróbálja az itteni jó szakembereket feltérképezni, rájuk alapozni, vagy áthozni a kulcspozíciókba a régi cégétől a megbízható embereket?

Az elsőt követtem, annál is inkább, mert ahogy már szót ejtettünk róla, ez más, mint a távközlési világ. Másrészt építeni akartam a Oracle-nél felhalmozott tudásra. Fél év után már azt is jól láttam, kik jók az adott pozícióban, kik kevésbé, ki az, aki nagyon jó volt, de már belefáradt, és jobb lenne más pozícióba kerülni.

A kívülálló viszont mégis azt láthatta, hogy elég komoly fluktuáció volt az elmúlt hónapokban a cégnél, sok egykori alapító tag, vagy kulcspozícióban lévő menedzser hagyta el az Oracle-t?

Valóban nagy volt a fluktuáció az elmúlt másfél év során. A felső vezetés szinte teljesen kicserélődött, meggyőződésem szerint jó irányba változott. Ez - ismét hangsúlyoznám - nem annak tulajdonítható, hogy csak a saját embereimmel akarnám körülvenni magam, hanem mivel időközben maga a piac is jelentősen változott, ehhez kellett igazítani a vezetői és a szakembercsapatot. Most úgy érzem, nagyjából felállt az új körülményekhez megfelelő menedzsment. Talán egy-két kulcspozíció van még, amit egy-két hónapon belül be akarunk tölteni. Mindenekelőtt a konzultációs igazgatói posztra keresünk megfelelő embert. Most egy finn szakember tölti be ezt a posztot, de hosszú távon mindenképpen a helyi körülményeket és a nyelvet is ismerő szakembert keresünk erre a posztra.

Hogyan látja a magyarországi it-piacot? A 2000. évet követő stagnálásból éppen ocsúdna a piac. A jövő évtől viszont a nagy megrendelőnek számító állam fog takarékosság címén főként ezeken a tételeken spórolni. Hogyan számol ezzel az Oracle, és hol lát mégis növekedési területeket?

Alapvető problémának tartom, hogy - főként a kormányzati oldal - az informatikát nem a hatékonyságot növelő, az üzleti folyamatokat gyorsító stratégiai eszköznek tekinti, hanem még mindig szimpla költségelemnek, amire évről évre jelentős összegeket kell elkölteni. Egy kalap alá veszi az irodabérleti költséggel vagy a gépkocsi amortizációval. Erről azonban maga az it-szakma is tehet. A kilencvenes években volt az it-vel kapcsolatban egy felfokozott várakozás, amikor évi 100 milliókat költött az állami és a magánszféra mindenre, ami belefért az informatika fogalmába. A szállítók pedig nem hívták fel a figyelmet a megtérülés fontosságára. Ma már az ügyfelek elsősorban a nagyon rövid időn belül belátható projektekre, mondjuk a félévesekre mernek költeni, látni akarják a gyors megtérülést.

Ma már viszont a legtöbb informatikai cég kiterjedt tanácsadói részleggel rendelkezik, így az Oracle is jelentős számú embert foglalkoztat ezen a területen.

Szakembereink igyekeznek felhívni a megrendelő cégek figyelmét a straté-giai tervezésre, arra, hogy vázolják fel maguknak, hogyan is nézzen ki a cégük, mondjuk 5-8 év múlva. Ehhez már költséghatékonyan lehet igazítani az egyes elemeket, beleértve az informatikát. Mindent összevetve azonban nem az a piac legnagyobb baja, hogy a kormányzati szféra nem költ annyit, amennyit kellene. Az ország szempontjából nézve az a baj, hogy a kormányzati és gyakran a vállalati gondolkodás nem jutott el odáig, hogy a stratégiai tervezés szerves részeként képzelje el az informatikát.

Pedig naponta hallani információs társadalomstratégiáról, önálló minisztériuma is van már a szakmának?

Igen, úgy gondolom, a mostani kormány tényleg nagyon sokat igyekszik tenni az informatika elterjesztése érdekében. Különösen kedvező, hogy van önálló minisztériuma a szakmának, nem lehet azonban csodavárásra berendezkedni. Az EU-csatlakozás is sokat lendíthet a dolgon.

Az EU-csatlakozás mi másban hoz változást az Oracle Magyarországnál?

A változás nem azonnali lesz. Inkább 2004 második fele, 2005 eleje hozhat változást mind a kormányzati, mind az üzleti világban. Nő a befektetési kedv Magyarországgal kapcsolatban, megélénkül az EU-ban is szerepre vágyó kis-, közepes vállalatok kereslete, az ottani jó szerepléshez elengedhetetlen ma már az informatika.

Ha már befektetésekről esik szó, tíz év után az Oracle-nél is megtört a jég, a cég szoftverfejlesztő beruházást hajtott végre Magyarországon. Ez csak a kezdet?

Az EU-csatlakozás is segít majd a további lehetőségekben. Az Oracle-nél is főként európai szintű feladatokban gondolkodnak, s eddig egyértelmű volt, hogy egy ilyen szintű projektnél rögtön azt vették fontolóra, hogy melyik nyugat-európai Oracle-cégből lehetne fejlesztőket hozni. Most már egyre gyakoribb lesz, hogy Magyarország is eszébe jut az európai központnak, de még legalább 4-5 év kell ahhoz, hogy úgy tekintsenek a mi fejlesztőinkre is, mint Európa részeire, s nem valahol a keleti végeken működő ügyes kis csapatra. A költségelőnyünk is megmaradhat még évekig. A hazai fejlesztők ráadásul még sokkal lelkesebbek, rugalmasabbak, s ha a projekt úgy kívánja, hajlandóak túlórázni is.

Emögött nem inkább az van, hogy féltik az állásukat, főleg ha egyszer sikerül valami jól fizető, érdekes munkát adó helyre bejutni?

Nézzük a kérdés jó oldalát! Magyarországon még épül a piac, az emberek 1990 óta látják, milyen lehetőségek vannak még előttük. Nyugaton ez már nem újdonság, az ottaniak számára jó pár dolog már természetes, ami nálunk még csak elérhető cél.

A jövőbeni befektetések elnyerésében mi dönt az Oracle-nél?

Egyrészt a költség, de az sem mindenáron, hiszen az ide települt adattárházközpontot olcsóbban lehetett volna kiépíteni Indiában. A magyar szakemberek viszont jobbak ezen a területen, mint az indiaiak, ráadásul közel vannak az európai központhoz. Alternatíva lett volna még Románia is, de ott nem tűnt biztosítottnak, hogy rövid időn belül találtunk volna 50 jól képzett adattárház-fejlesztőt. Pedig nagyon nagy adókedvezményt is élveznek az ottani informatikusok. Egyébként is nem az olcsóság, sokkal inkább az ár-érték arány számít. Szó volt egy másik fejlesztőközpontról is, ez is jöhetett volna Magyarországra, ám végül Lengyelországba került, mert az ottani rendőrség vállalta, hogy maga is rendel az ott készülő rendszerből. A kormányzat ilyen módon is hozzájárulhat újabb beruházások ide településéhez.

Ha már a kormányzati hozzáállásokról esik szó, a cég európai elnöke Budapesten jártakor lapunk kérdésére kifejtette, az Oracle szívesen részt venne a magánfinanszírozású állami projektekben. Van-e már ebben előrehaladás?

Van, de konkrét projektről még nem beszélünk. Az is biztos, hogy az Oracle próbál majd EU-s forrásokat is felkutatni, erre a célra külön regionális EU-bővítési üzletágat állított fel a cég. Kár, hogy a jövendő tagországok között nincs párbeszéd a csatlakozással öszszefüggő informatikai feladatok összehangolásában. Az agrárinformációs rendszert mindenki maga próbálja feltalálni, ugyanazokkal a szállítókkal, pedig ha egyeztetnének, kedvezőbb árfeltételekkel és gyorsabban lehetne a projektet megvalósítani.