Bő egy éve dolgozik Magyarországon Jukka Hirviniemi, a finn Rautaruukki acélóriáshoz tartozó Rannila cég térségbeli elnökhelyettese. Ez viszonylag kevés idő tapasztalatot gyűjteni - mondja. Ideérkezése előtt mintegy két évet töltött Prágában; az általa vezetett itteni cég működésének körülményeit mégsem elsősorban a cseh- vagy a finnországi tapasztalataihoz hasonlítja, hanem - pozíciójából adódóan - régiós összevetésnek veti alá. Ezt annál is inkább megteheti, mert a Rannila - az előbbiek mellett - szlovákiai, lengyelországi, romániai és egyes volt jugoszláv területeken folyó tevékenysége is az ő ellenőrzésével folyik. Úgy látja, hogy ezek között Magyarország az egyik legfejlettebb, üzleti életét egyre inkább a nyugati mentalitás jellemzi. Bár örömmel tapasztalta, hogy a hatezer évre visszavezethető finn-magyar nyelvrokonság miatt is jó a két ország lakosai között a kapcsolat, hangsúlyozza: az üzleti élet azért másról szól.
A vállalatokat terhelő magyarországi adók Jukka Hirviniemi szerint nemzetközi szintűek, vagyis jórészt elfogadhatóak. Viszont jócskán meglepődött a személyi jövedelemadó mértékén. Mint mondja, Finnországban is meglehetősen magasak az szja-kulcsok, de az ottani adókat ki is fizetik az emberek. Az itteni, még magasabb adókat követelő rendszert viszont részben megkerülik a pénzek, és a szürkegazdaságba áramolnak. Neki is több olyan magyar ismerőse van, aki nem fizeti ki a teljes adóját. Ez nagyon rossz az ország fejlődése szempontjából.
A magyarországi ügyintézéssel sincs megelégedve, nem érzi, hogy gyorsítaná az acélkereskedő és -feldolgozó cég itteni munkáját. A finnországihoz képest végső soron nem tartja túl rossznak az itteni bürokráciát, de úgy látja, hosszabb távon mindenképpen gátolja a vállalatok haladását. Sovány vigasz, hogy ugyanebből a szempontból Ukrajna és Szerbia még jobban le van maradva.
Fő gondja mégsem ez. Leginkább azt várja a magyar gazdasági vezetéstől, amiről mindenki beszél: stabil és átlátható árfolyam-politikát. Nagyon rossznak tartja, hogy akár 10 százalékkal is változhatnak a valutaátváltási árfolyamok. Ezek a lépések súlyosan érintik a Rannila Kft. üzletmenetét is, hiszen a cég euróban importál, és forintért ad el. De hasonló helyzetben van sok más vállalat is, amelyeknek nem áll módjában kezelni a forint értékváltozásait. Ha pedig Magyarország át akar állni euróelszámolásra, rendbe kell tennie gazdaságának ezt a területét is.
A magyarországi üzleti partnerek korrektségéről vegyesek a tapasztalatai; cége próbálja megvédeni magát az olyan rossz partnerektől, amelyek például állandóan késve fizetnek.
Az összkép mégis kedvező. Jukka Hirviniemi szerint cége egyre több pénzt fog Magyarországon befektetni. A közelmúltban e téren egyébként nagyot lépett a Rannila, amely éveken át acélkereskedéssel foglalkozott Magyarországon: biatorbágyi feldolgozóüzemet létesített. A csarnokban acél alapanyagból építőipari termékek készülnek. Jukka Hirviniemi a település jó megközelíthetőségével, a vevők és a főváros közelségével magyarázza, miért esett cége választása éppen Biatorbágyra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.