Bő egy éve dolgozik Magyarországon Jukka Hirviniemi, a finn Rautaruukki acélóriáshoz tartozó Rannila cég térségbeli elnökhelyettese. Ez viszonylag kevés idő tapasztalatot gyűjteni - mondja. Ideérkezése előtt mintegy két évet töltött Prágában; az általa vezetett itteni cég működésének körülményeit mégsem elsősorban a cseh- vagy a finnországi tapasztalataihoz hasonlítja, hanem - pozíciójából adódóan - régiós összevetésnek veti alá. Ezt annál is inkább megteheti, mert a Rannila - az előbbiek mellett - szlovákiai, lengyelországi, romániai és egyes volt jugoszláv területeken folyó tevékenysége is az ő ellenőrzésével folyik. Úgy látja, hogy ezek között Magyarország az egyik legfejlettebb, üzleti életét egyre inkább a nyugati mentalitás jellemzi. Bár örömmel tapasztalta, hogy a hatezer évre visszavezethető finn-magyar nyelvrokonság miatt is jó a két ország lakosai között a kapcsolat, hangsúlyozza: az üzleti élet azért másról szól.

A vállalatokat terhelő magyarországi adók Jukka Hirviniemi szerint nemzetközi szintűek, vagyis jórészt elfogadhatóak. Viszont jócskán meglepődött a személyi jövedelemadó mértékén. Mint mondja, Finnországban is meglehetősen magasak az szja-kulcsok, de az ottani adókat ki is fizetik az emberek. Az itteni, még magasabb adókat követelő rendszert viszont részben megkerülik a pénzek, és a szürkegazdaságba áramolnak. Neki is több olyan magyar ismerőse van, aki nem fizeti ki a teljes adóját. Ez nagyon rossz az ország fejlődése szempontjából.

A magyarországi ügyintézéssel sincs megelégedve, nem érzi, hogy gyorsítaná az acélkereskedő és -feldolgozó cég itteni munkáját. A finnországihoz képest végső soron nem tartja túl rossznak az itteni bürokráciát, de úgy látja, hosszabb távon mindenképpen gátolja a vállalatok haladását. Sovány vigasz, hogy ugyanebből a szempontból Ukrajna és Szerbia még jobban le van maradva.

Fő gondja mégsem ez. Leginkább azt várja a magyar gazdasági vezetéstől, amiről mindenki beszél: stabil és átlátható árfolyam-politikát. Nagyon rossznak tartja, hogy akár 10 százalékkal is változhatnak a valutaátváltási árfolyamok. Ezek a lépések súlyosan érintik a Rannila Kft. üzletmenetét is, hiszen a cég euróban importál, és forintért ad el. De hasonló helyzetben van sok más vállalat is, amelyeknek nem áll módjában kezelni a forint értékváltozásait. Ha pedig Magyarország át akar állni euróelszámolásra, rendbe kell tennie gazdaságának ezt a területét is.

A magyarországi üzleti partnerek korrektségéről vegyesek a tapasztalatai; cége próbálja megvédeni magát az olyan rossz partnerektől, amelyek például állandóan késve fizetnek.

Az összkép mégis kedvező. Jukka Hirviniemi szerint cége egyre több pénzt fog Magyarországon befektetni. A közelmúltban e téren egyébként nagyot lépett a Rannila, amely éveken át acélkereskedéssel foglalkozott Magyarországon: biatorbágyi feldolgozóüzemet létesített. A csarnokban acél alapanyagból építőipari termékek készülnek. Jukka Hirviniemi a település jó megközelíthetőségével, a vevők és a főváros közelségével magyarázza, miért esett cége választása éppen Biatorbágyra.