EU: kérdések és válaszok - 3.
z Kötelező lesz-e májustól minden magyarországi vállalatnak az EU-szabványokat alkalmaznia?
Nem. A szabványosításban az önkéntesség elve érvényesül Magyarországon és az EU-ban is mind a szabványok alkalmazását, mind a szabványok kialakításában való aktív részvételt illetően. A szabvány az önkéntes jogkövetést segítő eszköz, a szabványnak való megfelelés a jogszabályoknak való megfelelés egyik lehetséges módja. Ennek megfelelően idehaza is feloldották a kötelező érvényét annak a mintegy 3 ezer szabványnak, amely korábban ilyen erővel rendelkezett. Ám a szabványnak való megfelelés nyilvánvaló piaci előnyökkel jár. A szabványtól eltérő eljárással készülő termékeket sokszor nem lehet eladni - s jóval többet kell költeni a megfelelőség tanúsítására. Mára mind a 18 ezer európai szabványt átvezette a magyar nemzeti szabványrendszerbe a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT), s az új uniós standardokat hat hónapon belül hirdeti ki.
z Nő-e a csatlakozás után az idegen nyelvű szabványok aránya?
Várhatóan igen. Egy-egy új európai szabvány általában a megjelenésétől számított fél éven belül automatikusan magyar nemzeti szabvánnyá is válik azáltal, hogy az MSZT angol nyelven kihirdeti. Ha van rá igény, szakmai érdek és pénz, akkor később megjelenik magyar nyelven is, de az uniós szabványoknak már jelenleg is körülbelül 30 százaléka létezik magyarul (hasonlóan a többi kis európai nyelv esetéhez, hiszen az uniós szabványügyi testületeknek csak három hivatalos nyelve létezik: az angol, a német és a francia - egyébként vannak olyan gyorsan fejlődő szakterületek, ahol még a németeknek sem éri meg lefordítani az új európai szabványokat). Az MSZT a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal kötött támogatási szerződés értelmében a közeljövőben 13 szakterület mintegy kétszáz szabványát fordíttatja le magyarra. Ezek a kkv-k számára legfontosabbnak ítélt szakterületek: a bútoripar, a csomagolás, az épületgépészet, a faipar, a gumi- és műanyag termékek, a háztartási gépek, a hűtőgépszerelés, a járműalkatrész-gyártás, a játékok, az optika, a takarítási szolgáltatások, a ruházat és a textilipar szabványai.
z Részt vehetnek-e a magyarok az uniós szabványosítási folyamatban?
Természetesen igen, sőt, nemzetgazdasági szempontból nagyon is kívánatos volna a minél aktívabb részvétel, amelyet az MSZT 450-470 tagvállalata gyakorol is. Jó néhány magyar cég, sőt egész honi ágazatok fennmaradása múlhat azon, hogy a gyors ütemben haladó uniós szabványosítási folyamatban olyan szabványok szülessenek, amelyek lehetővé teszik a kiépült hazai gyártósorok további működtetését. Ha egy-egy újonnan létrejövő európai szabvány nincs tekintettel a kialakult magyar gyártási gyakorlatra, az a fennmaradó cégeknek is súlyos hátrányt okoz az egységes piacon uralkodó éles versenyben. (VG)
