Magyarországon becslések szerint évente mintegy 5-6 ezer, míg Budapesten 2-3 ezer különféle rendezvényt tartanak, amelyek között a nagy nemzetközi konferenciák és a kisebb vállalati rendezvények, oktatások, fesztiválok, bálok egyaránt megtalálhatók. E piac milliárdos nagyságrendű, ami az EU-csatlakozást követő években tovább növekedhet - mondta több érdekelt cég vezetője.

Köves Tamás, a Meeting Budapest rendezvényszervező cég ügyvezetője úgy véli, a csatlakozást követően számos EU-intézmény tarthatja Magyarországon különféle konferenciáját, tanácskozásait, s várható, hogy az EU-csatlakozás hatására a céges rendezvények száma is növekedni fog. Más szempontból közelítette meg az EU-csatlakozást Ihrig Péter, a Compexpo Kft. ügyvezető igazgatója, a Magyar Rendezvényszervezők Szövetségének (Maresz) alelnöke. Szerinte ugyanis a nagy nyugat-európai rendezvényszervező cégek megjelenésére a magyar piacon jó esély van, amelyek aztán tőkeerejük miatt "felfalják" a kis magyar cégeket, munkájukat, piacukat. Egy-egy jelentős rendezvény esetében ugyanis akár 2-3 évvel korábban is finanszírozni kell magát a rendezvényt, ám e téren a tőkeszegény magyar cégek nem versenyképesek. E veszélyt jelzi a Budapest Kongreszszusi Központ új, külföldi tulajdonosának megjelenése, de nem túl távoli példa is van erre, s ez a Budapest Sportaréna. Itt a francia tulajdonos monopolhelyzete miatt egészen más szabályokat diktál, mint ami ebben a közegben elfogadható. De ezt sejteti a Hungexpo privatizálása is.

Ugyanakkor e felfutás gátja lehet a helyszínkínálat hiányossága, amely téren az elmúlt öt évben kedvező elmozdulás volt. Számos szállodában alakítottak ki jól felszerelt konferenciarészlegeket, amelynek eredményeképpen aztán egy nem túl egészséges szerkezet alakult ki. Míg a 200 fős vagy az ennél kisebb helyszínek száma igen magas, addig az ezer fő feletti konferencia-központok piacán a Budapest Kongresszusi Központ monopolhelyzetben van.

A középkategóriába tartozó 200-500 fős központok esetében a kínálat kiegyensúlyozott, míg az 500-1000 fős helyszínek száma néhányra tehető. Mindez megmutatkozik az árakban is, hiszen míg a kisebb konferencia-központok árai igen alacsonyak, addig a kevés, nagy befogadóképességű létesítmény túlzottan magas árat kér. Ebben a szegmensben nagy szükség lenne a konkurenciára, hiszen a nemzetközi piac a magas árakat ma már nem vagy nehezen fogadja el, így számos konferencia megszervezésétől esik el Magyarország, illetve Budapest.

Különösen igaz ez a nemzetközi tudományos konferenciáknál, amelyek jellemzően nagyobb létszámúak - vélekedik Hencsey Gusztáv, az MTA-SZTAKI konferenciairodájának vezetője, a Maresz elnöke. Ám e szektorban a helyszínek kedvezőtlen adottsága is ronthatja esélyeinket. A tudományos konferenciák esetében a túl magas árak veszélyt jelenthetnek, hiszen egyre több USA-beli cég próbálja oly módon csökkenteni a költségeket, hogy maga szervezi európai rendezvényét a tengerentúlról. Két éven belül nagy szükség lenne a már évekkel ezelőtt beígért konferencia-központ megépítésére, hiszen e nélkül fokozatosan kiszorulunk a piacról. E folyamatot erősíti, hogy Prága és Bécs sokat fejlődött az elmúlt években. Ihrig Péter úgy fogalmaz: ha nem épül meg egy nemzetközi színvonalú konferencia-központ, úgy Magyarország lemaradása folyamatosan növekedni fog.