Hulladékmultik az ISPA-lerakók üzemeltetésénél

Az üzemeltetői feladatok elvállalásával a kommunális hulladékokkal foglalkozó cégek is bekapcsolódási lehetőséghez jutnak az uniós támogatással megvalósuló regionális hulladékgazdálkodási projektekbe, noha az egyes fejlesztéseket a települési önkormányzatoknak kell kezdeményezni. Legsikeresebbek az egyes térségek meghatározó közszolgáltatói, valamint nagyobb hulladékkezelő cégei lehetnek, amelyek a forráshiányos és szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező önkormányzati társulásoknak felajánlják, hogy átadják már meglévő hulladéklerakó létesítményeiket, s ennek megtérülésére az üzemeltetés elvállalásával számíthatnak. A települési társulások az üzemeltetésre közös cégeket hozhatnak létre a hulladékos vállalatokkal, vagy pályázati úton választhatják ki a felépülő lerakók üzemeltetőit. A hulladék gyűjtése és szállítása terén más a helyzet: minden település maga dönti el, hogy kivel végezteti el ezt a feladatot.

Több regionális beruházás kapcsán sikerült konkrét eredményt elérnie az osztrák érdekeltségű ASA Hungária Holdingnak. Martin Attila, a cégcsoport magyarországi vezetője elmondta: a debreceni önkormányzattal közösen megalapított érdekeltségük, az eddig a városban és közvetlen térségében tevékenykedő AKSD Kft. az egész Hajdú-Bihar térségére kiterjedő hulladékgazdálkodási fejlesztés elkészülte után mint üzemeltető vesz majd részt a berettyóújfalui regionális hulladékkezelő rendszer működtetésében, amelynek kivitelezése tavaly ősszel már megkezdődött.

Az ASA a Tisza-tó térségi beruházás majdani üzemeltetői feladatainak elnyerésére eredménytelenül pályázott, ám - Hódmezővásárhelyen és Gyál térségében folytatott tevékenysége mellett - a cégcsoport jelenleg is több regionális hulladékgazdálkodási program iránt érdeklődik. A holding közös céget hozott létre a Pest megye északkeleti részén lévő települések önkormányzati társulásával is a térségben előkészítés alatt álló beruházás megkezdésének segítése és a majdani üzemeltetésre. Igaz, a 2002 végén megítélt ISPA-támogatás ellenére egyelőre nem dőlt el, hová kerül a rendszer központi lerakója, s más hulladékos vállalatok is jelezték részvételi szándékukat.

A Pest megyei projektbe próbál bekapcsolódni a francia tulajdonban lévő Ereco Rt. érdekeltségébe tartozó Ker-Hu Kft. is, amely a Csömörön működő létesítményét ajánlotta fel átadásra a környező településeknek. David McCall, a cég ügyvezető igazgatója elmondta: felajánlották közreműködésüket az Eger és a Győr térségi, valamint a Zala megyei hulladékgazdálkodási fejlesztések kapcsán is, ám ezekről a helyekről nem kaptak kedvező visszajelzést.

A Pest megyei fejlesztés kapcsán egy harmadik cégcsoport, az osztrák érdekeltségű Pyrus-Rumpold képviselői is jelezték bekapcsolódási szándékukat. Fóris Sándor, a Pyrus-Rumpold Rt. elnök-igazgatója elmondta: a cég a Galgamácsa mellett lévő veszélyeshulladék-lerakó szabad területének egy részét ajánlotta fel, amely alkalmas lenne egy a kommunális hulladékok fogadására alkalmas létesítmény kialakítására. Ezzel párhuzamosan a cégcsoporthoz tartozó Rumpold-Bicske Kft. a Duna-Vértes hulladékgazdálkodási projekt előkészítésébe igyekszik bekapcsolódni, amelynek önkormányzati társulása várhatóan a közeli hetekben írja alá alapító okiratát. A fejlesztési program két regionális lerakóra épülne, az RWE Umwelt csoport üzemeltetésében lévő tatabányai, valamint a jelenleg a Rumpold-Bicske Kft. tulajdonában lévő bicskei létesítményre, amelyeket önkormányzati tulajdonba kerülve részben uniós pénzből bővítenének és korszerűsítenének.

A csoport harmadik tagja, a Rumpold-Marcali Kft. a Mecsek-Dráva regionális programba száll be, amelynek támogatási kérelmét a kezdeményező önkormányzatok a kormányzat közreműködésével várhatóan a következő hónapokban küldik ki Brüsszelbe. A cégcsoportnak várhatóan ennél a projektnél is osztoznia kell az üzemeltetői feladatokban, ugyanis ez a hulladékkezelő rendszer is két lerakóra, a Pyrus-Rumpold leányvállalata által létesített marcali, valamint a Biokom Kft. által üzemeltetett pécsi létesítményre épülne.

A Biokom Kft.-nél annyiban eltér a helyzet, hogy a francia érdekeltségű Onyx csoport tulajdonrészét Pécs város a közelmúltban kivásárolta a cégből, így a vállalkozás 100 százalékosan önkormányzati tulajdonba került. Ugyanakkor - Kis Tibor cégvezető tájékoztatása szerint - a Biokom Kft.-nek is van kapcsolata más projektekkel, mivel kisebbségi tulajdonosa a komlói Városgazdálkodási Rt.-nek, amely a Dél-Balaton térségi hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetésében vehet majd részt.

A már említett RWE Umwelt leányvállalatai közül a - részben önkormányzati tulajdonban lévő - miskolci központú RWE Umwelt Kft. kapcsolódott először uniós finanszírozású hulladékos projekthez a térségben, amelynek az idén tavasszal a kivitelezési munkálatai is megkezdődnek. A vállalat tájékoztatása szerint az RWE a korábbi önkormányzati tulajdonú cég részprivatizációjánál már hosszú távú keretszerződést kötött Miskolc városával, s így lehetőség nyílt arra, hogy a hulladékgazdálkodás területén az önkormányzattal közösen határozza meg további terveit. Az RWE Umwelt Hungary Kft. érdekelt a Heves megyei uniós pályázatban is, ahol a brüsszeli tender sikere esetén a rendszert üzemeltető társaságban szakmai befektetőként lenne kisebbségi tulajdonosa.

Ugyancsak az ország északkeleti régiójában megvalósuló uniós támogatású fejlesztési programban vállal szerepet a magyar-amerikai vállalkozói tulajdonban lévő Cirkont Rt., valamint az érdekeltségébe tartozó ÉHG Rt. A cégcsoport a tulajdonában lévő sajókazai hulladékkezelőre támaszkodva működik közre egy 106 települést felölelő regionális projekt előkészítésében a Sajó-Bódva-völgyi önkormányzati társulással összefogva, amelynek kivitelezői tendereit decemberben írták ki - közölte Tomkó István, a Cirkont Rt. vezetője.