Készülőben a kibocsátási kvóták szabályozása
Javában folyik a felkészülés
az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének magyarországi bevezetésére: az egyes ágazatok kibocsátási kvótáinak nagyságát, valamint a szektorokon belüli kibocsátási egységek szétosztásának elveit a nemzeti kiosztási terv foglalja majd össze, amelyet még az idén el kell készíteni ahhoz, hogy 2005-től Magyarország is részt vehessen az uniós kibocsátási kereskedelemben. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében Brüsszel tavaly októberben léptette életbe azt a közösségi irányelvet, amelynek értelmében 2005-től a nagy szén-dioxid-kibocsátó létesítmények csak egy erre vonatkozó engedély birtokában folytathatják tevékenységüket. Ez nem korlátozza az egyes vállalatok szén-dioxid-emisszióját, ám minden cég kibocsátása nyomon követhetővé válik. Itt lépnek képbe a nemzeti kibocsátási tervek, amelyek alapján a tagállamok annyi kibocsátási egységet osztanak ki az érintett cégek között előzetesen, amely alapján tarthatónak ítélik saját országos kibocsátási célkitűzéseiket. Az egységek kiosztására két lehetőség van, a létesítmények múltbeli kibocsátását, vagy az adott ipari tevékenységre jellemző átlagos kibocsátást lehet alapul venni.
A cégeknek minden év lezárultával az az évi tényleges szén-dioxid-emissziójuknak megfelelő kibocsátási egységet kell az államnak visszaadniuk. Azok a cégek pedig, amelyek a kapott kibocsátási egységeknél nagyobb emissziót produkálnak, a két érték közötti kvótát a piacon vásárolhatják meg olyan vállalatoktól, amelyek többletkvótával rendelkeznek.
Az európai uniós kibo-csátáskereskedelmi rendszerbe illeszkedő első megállapodást a közelmúltban kötötték meg Magyarországon. Ennek keretében a Nitrokémia 2000 Rt. 2006-ra és 2007-re összesen 20 ezer, úgynevezett EU-kibocsátási egységet (EUA) ad át vevőjének, s az ügylet teljes értéke megközelíti a 250 ezer eurót. A vállalat a kvótaértékesítésből származó bevételt energiahatékonyság-növelésre és kibocsátáscsökkentésre fogja felhasználni. Az ügyletet lebonyolító Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Tanácsadó Kft. tájékoztatása szerint a hasonló egyezségek komoly lehetőséget jelentenek a csatlakozó országok cégei számára abban, hogy energiahatékonysági fejlesztéseikre külső forrásokat vonjanak be.
A kibocsátási egységek az egész EU-ban forgalomképesek, s a szakértők várakozásai szerint ez a rendszer az elkövetkező években várhatóan nagymértékben felváltja a kvótavásárlások másik változatát, a kiotói jegyzőkönyvben meghatározott együttes végrehajtás mechanizmusát. Az uniós rendszerben ugyanis állami jóváhagyás és költséges előtanulmányok nélkül is lehet pénzt szerezni szén-dioxid-emissziót csökkentő beruházásokra.
Az együttes végrehajtás lehetősége mindenesetre fennmarad. Itt a kiotói vállalásaikat teljesíteni nem képes államok ügynökségei léptek fel vásárlóként, s finanszíroznak beruházásokat más államokban tevékenykedő cégeknél, amiért cserébe a keletkező kibocsátáscsökkentési kvótát maguknak könyvelhetik el. Az együttes végrehajtási megállapodások Magyarország kiotói vállalásait nem veszélyeztetik, amely 2008-2012 között 6 százalékos kibocsátáscsökkentést irányoz elő az 1985-87-es szinthez képest. Itt ugyanis olyan kvóták átadása történik meg, amelyek a vásárló által (társ)finanszírozott beruházások nélkül nem jönnének létre - fejtették ki a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakértői.
A megállapodások létrehozását több ügynökség segíti, amelyek az elmúlt hónapokban Magyarországon több mint egy tucat projektet kezdeményeztek, ami komoly anyagi segítséget jelenthet a hazai erőműpark tüzelőanyag-váltásához is. Kibocsátási kvótákat keres Magyarországon a holland kormány Senter nevű ügynöksége, a Mitsubishi vállalat, valamint a Világbank által működtetett PCF alap. A hazai erőművek közül decemberben a Bakonyi Erőmű Rt. már a harmadik volt, amely ilyen jellegű megállapodást kötött, de korábban hasonló megállapodást kötött a pécsi Pannonpower Rt. és a kazincbarcikai Borsodi Energetikai Kft. is. Pécsett a szénről földgázra váltanak át, míg Ajkán és Kazincbarcikán biomassza elégetésére állítják át a kazánokat. Emellett az elmúlt hónapokban más területeken is történtek projektkezdeményezések a hulladéklerakókban keletkező metángáz-biogáz hasznosítására, vagy más ipari és szolgáltatóvállalatok tüzelőanyag-váltását célzó beruházásokra. A projekteket, a jogszabályi környezet kialakításáig, ideiglenes jelleggel egy tavaly tavasszal felállt tárcaközi bizottság hagyja jóvá mint kibocsátáscsökkentést. (NIG)
