Milliárdos veszteség és leépítés a DKG-Eastnél

Az olaj-, gáz- és vegyipari berendezéseket gyártó, a Gazprom többségi tulajdonában lévő DKG-East Rt. ugyan a tervet meghaladó, 5,02 milliárd forintos árbevételt ért el 2003-ban, de a forint, a dollár és az euró árfolyamának számukra kedvezőtlen alakulása miatt a veszteség tetemes lett. Az ágazat középmezőnyéhez tartozó cég az alapanyagot euróért szerezte be, áruját dollárért exportálta, belföldön pedig forintért adta el. Az idén nullszaldót tervez, mérsékelni kívánja az anyag- és termelési veszteségeit, s 10-15 százalékkal csökkenti a ma 640 fős létszámát. Az árbevétel - köszönhetően egy tízmillió dolláros Gazprom-megrendelésnek, s a további orosz és brazil exportnak - 5,5-5,7 milliárd forintra nőhet.

Az ipari átlagot meghaladó forgalombővülést könyvelhetett el tavaly a gépipar, az ágazat cégei mégsem elégedettek. Ennek oka, hogy a nyugat-európai recesszió nem múlt el, így a társaságok általában csak nyomott áron tudtak megszerezni egy-egy megrendelést - mondta lapunk érdeklődésére Kármán Antal, a Jászberényi Aprítógépgyár, valamint a Magyar Gépgyártók Országos Szövetségének (Magosz) elnöke. Hozzátette, hogy a közelmúltban találkoztak a tizenöt legnagyobb gépipari vállalat vezetői, s az adatokból kiderül, hogy a cégek nulla körüli eredménnyel zártak. Emiatt a vállalkozásoknak nem jut forrása fejlesztésre. A magas kamatok miatt a hitelből történő beruházás sem kifizetődő. A cégek igyekeznek visszafogni költségeiket, s kis arányú létszámleépítés is volt az ágazatban. A társaságok a stagnálás éveként tartják nyilván a 2003-as esztendőt.

Az idei év sem ígérkezik könnyűnek, a vállalatok büdzséjét az energiaadó, a környezetvédelmi és az innovációs díj is terheli majd.

Farkas Istvántól, a Magosz főtitkárától megtudtuk, hogy a KSH adata szerint 2003 első három negyedévében a gépipar teljesítménye 4271,81 milliárd forint volt. Ez az előző esztendő hasonló időszakához képest 10,1 százalékos bővülést jelent. Ugyanezen időszakban a feldolgozóipar növekedése 4,7, míg a teljes iparé 4,9 százalék volt. A kohászat 9,8, a vegyipar 6,4 százalékos növekedést produkált, míg az élelmiszer- (-0,6 százalék), textil- (-7,8), bőr- és cipőipar (-21,7) termelése csökkent. A teljes ipari termelés 43,2 százalékát adja a gépipar, amely közel 240 ezer embernek ad munkát. Jelentős a külföldi tőke szerepe, a meghatározó cégek multinacionális vállalatok, de sok a kis- és középvállalkozás is.

A gépipar termelésének 87,5 százalékát exportálja, a kivitel 90 százaléka az unió országaiba irányul. A legnagyobb partner Németország, ahova az export 44 százaléka kerül. A főtitkár hozzátette, nem kedvező, hogy az ágazat ennyire egy piachoz kötődik. A cégek korábban úgy gondolták, hogy az uniós csatlakozás nem hoz majd döntő változást, de ezt a kérdést ma másként látják. Számítani lehet ugyanis arra, hogy olyan kis- és középvállalkozások is - főleg az angolszász országokból - megjelennek majd a magyar piacon, melyek mind ez idáig tartottak attól, hogy itteni befektetéseik nem lesznek biztonságban. Az uniós csatlakozást követően azonban az ilyen jellegű félelmek is eloszlanak, s tovább erősödhet a verseny. A főtitkár szerint lesznek olyan cégek, amelyek gazdálkodására kedvezőtlenül hat majd az új versenytársak megjelenése, az ügyesebbek viszont kihasználhatják az abban rejlő üzleti, együttműködési lehetőségeket.