Nyakunkon az év végi akciók – így éljünk túl a webshopok és az online csalók útvesztőjében
Bár még úgy érezhetjük, hogy alig léptünk be az őszbe, a boltok már egyre gyakrabban emlékeztetnek arra, hogy közeleg a tél. Ezzel persze nem a Trónok harca sorozat klasszikus mondatára utalnak, hanem arra, hogy hamarosan elérkezik az idő, amikor újra elkölthetjük a pénzünket. Az Amerikai Egyesült Államokban a hálaadást követő napon tartott fekete péntek, vagyis a Black Friday idén november 28-ra esik, és ennek kapcsán rengeteg bolt hirdet leárazásokat, akciókat. Ezzel egyidejűleg a karácsonyi dekorációk is szépen lassan beköltöznek az üzletekbe és a hétköznapi életünkbe, felhívva figyelmünket, hogy még nem vettünk ajándékot szeretteinknek. Azonban az év végi pörgés során nemcsak a kereskedők és kihagyhatatlan ajánlatok vesznek célba minket, hanem sajnos az online csalók és a kiberbűnözők is.
A digitalizáció rohamos fejlődésének és a különböző fintech megoldásoknak köszönhetően ma már nem kell a Black Friday napján hajnaltól sorban állni a választott üzlet előtt, és az adventi hétvégéken sem kell bevásárlótúrára indulnunk, felkeresve üzletek tucatjait. Azonban sajnos a bűnözők is haladnak a korral, egyre kifinomultabb módszerekkel rendelkeznek, többek között már a mesterséges intelligencia eszköztárát is bevetve. Bár a veszély valós, és előfordul, hogy az online csalók még a legfelkészültebbek eszén is túl tudnak járni, jó hír, hogy a legtöbb buktatót kis odafigyeléssel és kellő körültekintéssel bárki el tudja kerülni.
Nem minden arany, ami fénylik – nem mindenki eladó, aki online hirdet
Az első lépés az, hogy csak megbízható vevőtől vásároljunk. A nagy, ismert és évek óta a piacon a lévő webáruházak és elektrotechnikai cikkeket árusító boltláncok mellett számos kisebb szereplő is található a piacon. Attól, hogy nem ismerjük a céget, még nem feltétlenül átverés, azonban ha még soha nem hallottunk az adott webáruházról, akkor nem árt az óvatosság. Mindig legyen gyanús, ha semmilyen valós elérhetőséget, kontaktszemélyt, fizikai címet nem ad meg valaki. Még gyanúsabb, ha semmilyen cégnyilvántartásban nincs nyoma. Ruha vagy cipő vásárlása esetén szintén keltsen gyanút, ha az adott termék minden méretben és minden színben azonnal elérhető. Ez ugyanis még a legnagyobb szereplőknél, vagy akár a hivatalos márkaboltban sincs így.
Megbízhatónak gondolt kiskereskedő vagy webáruház esetén mindig érdemes az URL-címet is górcső alá venni. Vannak ugyanis olyan csalók, akik egy-egy nagyobb márka nevét és arculatát is lemásolják, azt a látszatot keltve a vevőben, hogy az adott cég honlapján vagyunk. Persze vásárláskor a csalónak utalnánk a pénzt, a terméket soha nem kapnánk meg, és a lemásolt, de vétlen márka sem tud minket kártalanítani, ha hozzá fordulunk. A csalók gyakran hamis linkeken üzemeltetik az álwebáruházat, például a nagy I és a kis L, vagy az O betű és a nulla kicserélésével.
Gyakran maguk a nagy márkák is felhívják a figyelmet a közösségi oldalaikon arra, ha a nevükkel és arculati elemeikkel visszaélő csaló oldalra bukkannak.
Erre figyeljünk fizetésnél
Ha már megszületett a döntés a vásárlásról, és fizetésre kerül a sor, főleg olyan helyről, amit korábban még nem ismertünk, szintén érdemes figyelmesnek lennünk. A legfontosabb, hogy soha ne adjuk meg ismeretleneknek a bankkártyaadatainkat, jelszavainkat. A legtöbb webáruház és a legtöbb bank ki is hangsúlyozza, hogy soha nem kér bankszámlaadatokat e-mailben, telefonon vagy épp Facebook-üzenetben. Ha az eladó ilyet kér, az mindig legyen gyanús.
Nagyon hasznos, ha bankunknál kétlépcsős azonosítást állítunk be online vásárlás esetében. Ilyenkor ugyanis a bank sms-ben küld egy kódot a telefonunkra, amit be kell írnunk a tranzakció véglegesítéséhez. Amennyiben a csaló lemásolta a bank fizetési felületét, és megszerezte az adatainkat, akkor sem tud a kártyánkkal vásárolni, hiszen mi kapjuk az sms-t, nem ő. Ha nem vásárolunk, és mégis érkezik a telefonunkra sms-ben ilyen kód, az mindig legyen gyanús, és mielőbb vegyük fel a kapcsolatot a bankunkkal.
Így segíthetnek a fintech megoldások
Az online vásárlásokhoz kapcsolódó csalások és visszaélések ellen hasznos eszköz az egyre több banknál elérhető egyszer használatos bankkártya. Az ilyen kártyákkal csupán egyetlen tranzakciót vagy online vásárlást lehet végrehajtani, ezt követően az egyébként virtuális bankkártya automatikusan megszűnik. Ennek köszönhetően abban az esetben sem tudnak visszaélni vele a csalók, ha valamilyen módon megszereznék az adatokat. Bár hatékony megoldás, Magyarországon még kevés piaci szereplő vezette be. Jelenleg csak a CIB Bank, a Gránit Bank és a Revolut ügyfelei tudják igénybe venni ezt a szolgáltatást. A Bankmonitor összegzése szerint mindhárom szolgáltatónál ingyenes az egyszer használatos kártyák igénylése, és éves díj sem tartozik hozzá.
Egy másik megoldás is létezik a hazai piacon, az úgynevezett webkártya. Erre jó példa az OTP webKÁRTYA, ami egy virtuális kártya, fizikailag nem lehet hozzáférni. A megoldás lényege, hogy a fő bankszámlán belül a webKÁRTYA egy elkülönített alszámlához tartozik, amelyre díjmentesen átvezetheti az ügyfél azt az összeget, amennyiért épp vásárolni szeretne az interneten. Ha egy ilyen virtuális kártyán van, amelyre csak vásárláskor utaljuk a pontos összeget, minden más időpontban nulla forint van az alszámlán, így se utalni, se vásárolni nem tudnak vele a csalók, hiába szerezték meg az adatait.
Külföldi rendelésnél is érhetnek meglepetések
Szintén egyre gyakoribb, hogy nemcsak magyarországi, hanem külföldi oldalakon, webshopokban is nézelődünk, vásárolunk. Bár alapvetően hasonló a helyzet ott is, mint itthon, azonban ezenfelül további váratlan nehézségekkel, kihívásokkal is szembesülhetünk, és nem csupán a nyelvtudás esetleges hiánya miatt.
Az talán nem meglepetés, hogy az árakat más fizetőeszközökben (például euróban vagy dollárban) adják meg, emiatt érdemes átszámolnunk, hogy pontosan mekkora összegről van szó. Azzal is fontos tisztában lennünk, hogy a valutaváltással történő vásárlásnak lehetnek pluszköltségei a belföldi tranzakcióhoz képest. Ráadásul a legtöbb ország irányába még nem működik az azonnali átutalás sem, így az itthon megszokotthoz képest lassabban érkezhet meg a pénzünk.
Sokan a vásárlás végén vagy után szembesülnek csak azzal, hogy az adott termék áránál jóval nagyobb összeg szerepel a számla végösszegében. Az Európai Unión kívülről érkező áruk ugyanis gyakran vámkötelesek. Ráadásul ezen a téren Donald Trump amerikai elnök vámháborúja is okozott némi felfordulást a tavalyi Black Friday és karácsony óta.
