Hatalmas vagyonokat keres Oroszország szövetségese a szankciók kijátszásával – szárnyal az ipar, kilőtt a GDP
Jól jár Kirgizisztán az ukrajnai háborúval és főleg azzal, hogy az Oroszország ellen hozott nyugati szankciók átalakították az ellátási láncokat. A legfrissebb adatok szerint 2025 első kilenc hónapjában 10 százalékkal bővült a kirgiz gazdaság az egy évvel korábbihoz képest, az értéke elérte a 13,7 milliárd dollárt.
A hivatalos adatok szerint
a növekedést az építőipar, az ipar, a kereskedelem és a bányászat hajtotta.
Az építőipar majdnem 30 százalékkal bővült, a kereskedelem 11 százalékkal. A Reuters tudósítása szerint a jelentősen, a tavalyihoz képest 1,9 milliárd dollárral megugrott az államadósság is, július végére elérte a 8,4 milliárd dollárt.
A többnyire muszlimok lakta ország gazdasága alaposan megváltozott az utóbbi években. Korábban hagyományosan az Oroszországban dolgozó vendégmunkások hazautalt pénzétől függött, az ukrajnai háború kezdete óta azonban gyors gazdasági növekedésnek indult, mert a nyugati szankciók miatt Moszkvának harmadik országokon keresztül kell beszereznie a tiltott termékeket – és az egyik ilyen ország Kirgizisztán.
Kirgizisztán szerepét emeli a vámunió
Kirgizisztán a szankciók megkerülése terén felülmúlja a szomszédait, mert vámunióban van Oroszországgal. „A szankciók miatt afféle offshore központtá vált az orosz cégek számára, amelyek az üzleteik lebonyolítására használják a kirgiz pénzügyi rendszert” – mondta a hírügynökségnek Azamat Akenejev, a Stratégiai Tanulmányok Nemzeti Intézetének vezető közgazdasági szakértője.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság ki is vetett szankciókat augusztusban kirgiz bankokra, amelyeket a szankciók kijátszásával vádol, Szadir Zsaparov elnök azonban élesen bírálta az intézkedést, és felszólította a két országot, hogy „ne kezelje politikai kérdésként a gazdaságot”.
Egyes szakértők szerint azonban sokkal többről van szó, Kirgizisztán nem pusztán passzív csatorna Oroszország szankciókerülési törekvéseiben, hanem egyúttal
kísérleti terep Kína számára.
Peking csendben egy tartós, szankcióknak ellenálló logisztikai folyosót épít ki, amely nemcsak Oroszország háborús gazdaságát támogatja, hanem egyúttal a világ második legnagyobb gazdaságát is hosszú távon elszigeteli a nyugati pénzügyi nyomástól, ha esetleg Moszkvához hasonló helyzetbe kerülne.
A számok önmagukért beszélnek
A The Diplomat elemzése szerint a számok önmagukért beszélnek. A The Washington Post tudósítása szerint a kirgiz export Oroszországba 250 százalékkal ugrott meg 2021 és 2022 között – hasonló mértékben, mint a Kínából származó kirgiz import.
A növekedést nem a fogyasztási javak vagy mezőgazdasági termékek adják, hanem gépek, elektronikai cikkek és kettős felhasználású áruk, olyasmik, amelyeknek a nyílt oroszországi exportjával megsértenék a nyugati szankciókat. A gépek kivitele Kirgizisztánból Oroszországba 41 ezer százalékkal (!) emelkedett.
Az Egy övezet, egy út biztosítja a hátteret
Kialakult egy keretrendszer a szankciók kijátszására, amely három jellegzetes tulajdonsággal rendelkezik:
- tartósság,
- tagadhatóság
- és kettős hasznosság.
A tartósság Kína infrastrukturális elkötelezettségeiből fakad. Kirgizisztán az elmúlt évtizedben több milliárd dollárt kapott az Egy övezet, egy út kezdeményezés keretében, így ma utak, vasutak és vámlétesítmények alkotnak
zökkenőmentes kereskedelmi övezetet Hszincsiangtól Nyugat-Oroszországig.
A tagadhatóságot jogi homályosítás, fogyasztási cikkekként deklarált áruk, orosz állampolgárok által Biskekben létrehozott fedőcégek és a közvetlen SWIFT-tranzakciókat elkerülő fizetési csatornák biztosítják.
A kettős hasznosság a kritikus összetevő: a kereskedelmi forgalom nemcsak Oroszország katonai-ipari bázisát támogatja, hanem prototípusként is szolgál arra, hogyan álljon ellen szükség esetén Kína az esetleges jövőbeli szankcióknak.
Ki tud ellenállni egy ilyen jó üzletnek?
A rendszer nem korlátozódik Kirgizisztánra, része Üzbegisztán és Kazahsztán is. Az utóbbi nyugati vádak szerint segít Oroszországnak megkerülni a szankciókat, és az ország laza kereskedelmi politikájának elsősorban az orosz hadsereg a haszonélvezője. Az előbbin keresztül a szankciók ellenére brit cégek is jelentős értékben exportálnak olyan cikkeket, amelyek végül biztosan Oroszországban kötnek ki.
A dolog nem is okvetlenül centralizált, helyi vállalkozások is boldogan részt vesznek benne, mert roppant nyereséges, és a nyugati országoknak kevés az eszközük az összes kiskapu lezárására.
