Nem csak a múlt, a jövő is ígéretes
Fél évszázada világszerte ismertté tette a Kőbányán lévő Human céget a torokgyík, a szamárköhögés és a tetanusz (DPT) ellen kifejlesztett oltóanyag. A közelmúltban mégis megváltak e terméktől. Miért?
A vakcinagyártásban legfontosabb partnerünk, a GlaxoSmithKline (GSK) kezébe került a DPT-oltóanyag előállítása. A GSK ugyanis korábban nálunk vásárolta az oltóanyagaihoz szükséges egyik antigént, s 2002-ben kecsegtető ajánlatot tett a gödöllői vakcinagyártó üzem megvételére. Ők a világ egyik legnagyobb vakcinagyártói, s miután Magyarországon 50 millió eurós beruházásba fogtak, pozíciójukat tovább erősítik. Ez jó a nemzetgazdaságnak, de nincs miért aggódni a Humannak sem, hiszen portfóliónk egyéb termékeire koncentrálhatunk. Egyébként a DPT mellett a kolera, a tífusz, a fekete himlő elleni oltóanyagot is a Human szakemberei fejlesztették ki a múlt század ötvenes-hetvenes éveiben. Azóta azonban az Egészségügyi Világszervezet országokat átfogó programjának köszönhetően szerencsére megszűnt a fekete himlő a földön. A Human a 80-as években az UNICEF egyik óriási szállítójává vált.
Mi indokolta a Human kivételes helyét a többi hazai gyógyszercég között?
Az akkori tervgazdálkodás körülményei között a vállalatot az Egészségügyi Minisztérium felügyelte, míg a társcégek az ipari tárcához tartoztak. A vakcinák, a vérkészítmények, az oltóanyagok ugyanis jelentős népegészségügyi - ma úgy mondanánk, stratégiai - termékek voltak. S talán úgy is lehet fogalmazni, hogy akkortájt, a tervgazdálkodás feltételrendszerében nem a haszon volt a leglényegesebb elvárás a cégektől. Ennek ellenére természetesen nem volt költségvetési intézet a vállalat. Egyébként ma már történelem, de nem kis büszkeség a vállalat régi és mai dolgozóinak, hogy a DPT-vakcina kifejlesztése és folyamatos előállítása tette lehetővé, hogy a világon elsőként Magyarországon, kötelező jelleggel, tömegméretű oltást vezessenek be. Ezzel a fertőző betegségek elleni küzdelemben a világ élvonalába kerültünk. A 90-es években vakcinagyártó üzemünk évi termelésének mintegy egyheti terméke elég volt a hazai felhasználásra, a többi exportra került. A történelmi hűséghez tartozik, hogy az elsősorban állatgyógyászati termékeket előállító, kőbányai Phylaxia Rt.-ben megalakult "Human" osztály volt a cég csírája, és ott kezdődött meg az említett vakcinák, a különféle infúziók és gyógyászati diagnosztikumok előállítása. A szakmailag igen elismert tevékenység vezetett az önállósuláshoz, majd 1966-ban Gödöllőn letették a új gyár alapkövét.
Úgy tűnik, a fejlődés azóta is töretlen.
A cég követte a gazdasági körülmények változását, s élt a lehetőségekkel, így 1992-ben részvénytársasággá alakult. Az ezt követő évben pedig sor került az első privatizációra. A kanadai Novopharm tulajdonrészt vásárolt, ami több új készítmény piaci bevezetését eredményezte. Emellett jelentős beruházásokra került sor Gödöllőn. Megépült az új vakcinaüzem, majd a nemzetközi szakmai és minőségi szabványoknak megfelelően rekonstruálták a biokémiai üzemet. A rekonstrukció után a Human Rt. az addig csak importból beszerezhető vérkészítmények, a Faktor 8 és Faktor 9 termékek előállítására is képessé vált, aminek következtében harmadára csökkent a külföldi forrásból történő beszerzés.
Ismereteim szerint az Európai Unió illetékes bizottsága arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a nemzeti vérkészletekből próbálják ellátni a betegeiket. Ennek valószínűleg egyik oka a fertőzések elkerülése. Ön szerint milyen a hazai vérkészítmények minősége, biztonsága?
Hazánkban a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat munkájának köszönhetően dicséretes az önkéntes véradás, biztonságos a levett vér szűrése és a vérből kivont plazma is.
Sokan ellentmondásosnak tartják a véradás ingyenességét és azt, hogy a vérkészítményekért fizetni kell a kórházaknak.
Nincs ebben ellentmondás, hiszen a minőségileg kifogástalan és biztonságos vérkészítmények előállítása nagyon költséges. Abban a percben, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat szakemberei elkezdik levenni a vért a donortól, megkezdődik a költségfelhalmozódás. A véradó állomások működtetése, a munkabér, a zárt vérzsákok, a vér fertőzésmentességét szűrő diagnosztikus tesztek, a tárolás, a nyilvántartás rengeteg pénzbe kerül az OVSZ-nek. S a tőlük vásárolt vérkészítmény-alapanyag biztonságos gyártása is további tetemes összeget jelent, immár a számunkra.
Úgy mondják, hogy a Human uralja idehaza az infúziók piacát.
Tény, hogy hazai kórházaknak évente 7 millió palackot szállítunk, körülbelül harmincféle összetételben. Mondhatjuk, hogy a fekvő betegeket ellátó intézmények legnagyobb ellátójává váltunk, hiszen az általuk felhasznált készítmények 65-70 százalékát mi gyártjuk. Egyébként termékeink forgalmának 20 százalékát a különféle infúziók teszik ki. Megerősödött a Human tabletta gyártása is, a különféle Human-készítmények keresettek a patikákban. Köztük a különféle antibiotikumok, szív-ér rendszeri készítmények, fájdalomcsillapítók, vitaminok. Ugyancsak bővült a különféle szemcsepp-előállítás, köztük a szürke hályog, az allergiaellenes csepp és a műkönny-előállítás.
Mekkora a Human éves forgalma?
Meghaladta a 11 milliárd forintot, aminek 37 százaléka exportra került. Idei tervünkben az exportarány növelését célozzuk meg.
A Human mellett az ön vezérigazgatósága alatt működik a debreceni Biogal is. Hogyan lehet két, egymástól több mint kétszáz kilométerre eső gyárat egyszerre igazgatni?
A feladatoktól függően osztom meg az időmet a két gyár között. Az elmúlt négy év munkájának eredményeként ma egyre közelebb kerültek egymáshoz a gyárak. Ma már nem csak a vezérigazgató közös, ugyanaz a vezetőtársam irányítja mindkét cég kutatás-fejlesztési munkáját is. Közös a pénzügyi menedzsment, a kereskedelmi tevékenység és a humán erőforrást irányító munka is. Gödöllőn 710, Debrecenben 1100 munkatársunk dolgozik.
Mi az erőssége a Biogalnak?
A gyárban három nagy divízió működik. Jelentős a gyógyszeralapanyag- és a készgyógyszer-gyártás, s itt fogjuk öszsze a kutatás-fejlesztési munkát. A Biogal legfontosabb termékei között találhatóak a vér koleszterinszintjét csökkentő orvosságok és az antibiotikumok. E termékeket belföldön is értékesítjük, de a Teva európai részlegei révén egyre inkább bővül az angliai, a holland és az izraeli piacokon történő eladásunk is.
Mekkora a Biogal éves forgalma?
2002-ben meghaladta az 50 milliárd forintot, amelynek 80 százalékát exportáltuk. Mindkét gyárra érvényes egyébként a fejlődés, a múlt évi forgalmuk várhatóan meghaladja az előző évit.
Említette a kutatás-fejlesztést. Milyen terápiás területen várhatók új Human-Biogal-gyógyszerek?
Generikus cég lévén, a Teva elsősorban a lejárt szabadalmi védettségű gyógyszerek generikus fejlesztésére koncentrál. Tízéves előretekintéssel fejlesztjük e termékeket. A következő két évben számos nagy forgalmú termék szabadalmi védettsége jár le, s válik hozzáférhetővé a generikus gyártásuk. Nagy piac remélhető a szív-ér rendszeri betegségek, a koleszterinszint-csökkentők, a rákellenes szerek területén és még számos egyéb terápiás vonalon.
Véleménye szerint hazánkban megfelelően támogatja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az originális gyógyszereknél olcsóbb generikus termékeket?
Úgy látom, a generikus program éppen csak elkezdődött. Nincs kiérlelt generikus finanszírozási politika. Pedig a kedvezőbb árú másolatorvosságokkal jelentős megtakarításra tehetne szert a biztosító, s megkímélnék a betegek pénztárcáját is. Ez a program természetesen nem zárhatja ki az innovatív gyógyszereket a piacról. Azokra mindig szükség volt, és szükség is lesz a jövőben.
Számol-e a Teva a két magyarországi vállalat további fejlesztésével?
Igen. A fejlesztéseknek köszönhetően már ma elmondhatjuk, hogy a Biogal az európai termelés központja. A tulajdonos stratégiájában mindkét magyar vállalat fontos helyen szerepel. Várható, hogy a közeljövőben több tíz millió eurós beruházásokra kerül sor. A Humanban a kórházban használatos készítmények gyártásának felfutása várható. A jövő beruházásainak egyik célja, hogy valamennyi üzem megfeleljen a mindenkori szakmai és minőségi igényeknek. A másik pedig az, hogy a kapacitások növelésével képesek legyünk biztonságosan ellátni az Európai Unió tagállamainak generikus piacát. A Teva stratégiájában a biotechnológiai készítmények előállítása is előkelő helyen szerepel. Ez érthető, hiszen a következő évtizedekben a termékek nagy része biotechnológiai úton előállított készítmény lesz.
Napokban mérhető hazánk európai uniós csatlakozása. Milyen hatással lesz ez az önök munkájára?
Az elmúlt évek fejlesztési politikájának, beruházásainak eredményeként a Humanban és a Biogalban végzett gyógyszergyártás szakmailag, minőségileg és a biztonsági követelmények szempontjából is megfelel az európai normáknak. Magyar- és Csehország 2003-ban megkapta az európai szabvány szerinti minősítési jogot az EU tagállamaiba.
Hogyan ítéli meg a piaci kilátásokat a csatlakozást követően?
Nehézségek helyett a mostaninál jobb lehetőséget látok a nemzetközileg is elismert, évszázados tapasztalatokkal bíró magyar gyógyszergyártók, köztük a Human és a Biogal számára is. A közös európai uniós törzskönyvezés révén könnyebben elérhetőkké válnak az európai tagállamok piacai. Egyszerűbbé válik a már ma is meglévő kooperáció az uniós országok között. Például a vámok eltörlése és számos, ma még szükséges adminisztrációs kötelezettség megszűnése mindenképpen előnyös. Mindezek nem jelentik azonban, hogy a tagállamok biztosítói egy csapásra támogatott listáikra veszik a magyarországi gyógyszereket. Nem lesz ez így a tagállamokból nálunk forgalmazott orvosságoknál sem.
A kormány hamarosan elfogadja a gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásának transzparenciájáról szóló rendeletet. Megkönnyíti-e ez a biztosítóval folyó ártárgyalásokat?
Ugyan ettől az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerkasszája nem lesz nagyobb, de a transzparencia, az átláthatóság elvének következetes érvényesítése kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé teszi a magyar piacot a külföldi és a hazai gyártóknak egyaránt. Azt remélem, hogy végre valódi piaci elemek érvényesülnek majd a gyógyszerforgalmazásban, s megváltoznak az elmúlt évek gyógyszerpiacot érintő hátrányos folyamatai.


