Részvények, ingatlanalapok, banki betétek, államkötvények - a tavalyi hozamsorrend meglehetősen érdekesen alakult. Főként, hogy a kockázatmentesnek kikiáltott állampapírokon - a jegybank júniusi és novemberi, összesen 600 bázispontos alapkamat-emelésének eredményeként - infláció alatti hozamot lehetett realizálni.

A befektetőknek egyúttal arra is rá kellett ébredniük, hogy a diverzifikáció (azaz a megtakarítások különböző instrumentumok közötti megosztása) 2003-ban bejött. Az előző három évben meglehetősen gyatra teljesítményt nyújtó részvények megemberelték magukat, s ez mind a nemzetközi, mind a hazai színtérre érvényes volt.

Bár 2003 első hónapjaiban az Irak elleni offenzíva némi bizonytalanságot okozott a tőzsdéken, a második negyedévben már bosszankodhatott, aki lemaradt a vásárlásról. A tengerentúli börzék négy és fél éve nem produkáltak ilyen jó teljesítményt (a Dow Jones több mint 12, a Nasdaq pedig 21 százalékkal tornázta fel magát április-június között), s Európa főbb tőzsdéi is 10 százalék feletti erősödést értek el. A harmadik negyedben a közép-európai részvények feljöttek, jóllehet a Nasdaq is tartotta magát 10 százalék feletti javulásával.

Az ingatlanalapok a részvényeknél némileg szerényebb teljesítményt nyújtottak, ám úgy tűnik, ez mit sem zavarta a befektetőket. Míg ezen konstrukciók vagyona több mint négyszeresre nőtt 2003-ban, addig a részvényektől való ódzkodást mi sem mutatja jobban, mint hogy az ilyen típusú befektetési alapok mindössze 42 százalékos bővülést tudtak felmutatni.

Mi húzódik meg az ingatlanalapok töretlen népszerűségének hátterében? A konstrukciók mentesek voltak a nagyobb árfolyamkilengésektől, s a kedvezőtlen pénzpiaci folyamatok sem hatottak rájuk számottevően. Az alapkezelők ugyanis igyekeztek növelni ingatlanfeltöltöttségüket, bár ez a dinamikusan beáramló pénzek miatt nem ment olyan gyorsan. Az idén azonban 12 százalék körüli hozamok teljesíthetőnek tűnnek az alapkezelők számára, hiszen úgy látják, az ingatlanpiac azon szegmenseiben, ahol jelen vannak, nem mérséklődtek a profitelvárások.

A 2003 végén - zömmel két hónapos lekötéseknél - elérhető 12 százalékos banki betétek valóban vonzónak tűnnek, ám ez a szint csupán az MNB november végi alapkamat-emelését követően alakult ki. Egy évvel ezelőtt még 5-6 százalékos éves banki betéti kamatokkal kellett beérniük a magánszemélyeknek, míg a jegybank tavaly júniusi "megmozdulását" követően (300 bázispontos növelés) 8-9 százalékot is zsebre tehettek 2-3 hónapos lekötés esetén.

Az állampapíralapok az elmúlt év legrosszabb választásának bizonyultak, főként azoknak, akik mind a két jegybanki kamatemelést végigasszisztálták. A hozamok számottevő esése láttán többen meg is futamodtak, s inkább a közvetlen állampapír-befektetést, illetve a banki lekötést választották. Az alapkezelők szerint azonban a veszteség az idén már kompenzálódhat, hiszen a jelenlegi 12,5 százalékos alapkamatnak előbb-utóbb mindenképpen esnie kell, s ez a folyamat az államkötvények hozamát jelentősen megdobhatja.

Ami a közvetlen ingatlanbefektetéseket illeti, nagyon úgy tűnik, hogy a 2000-es csúcs és a 2001-es megpihenés után az uniós csatlakozás közeledte továbbra sem hat kedvezően az ingatlanárakra. Bár hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre, azaz az elért hozamok sem határozhatók meg pontosan, ám összességében úgy ítélik meg a piaci szakértők, hogy ingatlanbefektetéssel tavaly sem lehetett reálhozamot elérni.