Tenderre vár a magyar irodaszerpiac
Február elején lép életbe az a 2003. november 24-én kötött fúziós megállapodás, amely alapján egyesül a papír-írószer és az irodaszerpiac két meghatározó szereplője. A megújult társaság a szolnoki központú Gyárt-Ker Kft. gyártókapacitását és a budapesti Papír-Ász kereskedelmi hálózatát egyesíti magában. Az idén az egyesült vállalkozás együttes forgalma meghaladhatja a 6,5 milliárd forintot, ezzel a Papír-Ász a hazai piac élmezőnyébe kerülhet.
Hogy ez a forgalom pontosan milyen pozíciót jelent, nehéz megítélni. Az irodaszerpiac nagyságáról ugyanis még a piac legnagyobb szereplői sem tudtak pontos adatokkal szolgálni. Az ágazatnak nincs saját érdekvédelmi szervezete vagy szövetsége, így csak becslésekre hagyatkozhatunk. A megkérdezett vállalatvezetők többsége az irodaszerek éves magyarországi forgalmát 40-60 milliárd forint körül határozta meg. A piac nagyságának pontos mérését az is nehezíti, hogy tulajdonképpen nem létezik pontos meghatározása az irodaszereknek. A hagyományos definíció elsősorban az író- és rajzeszközökre, papírárura és irodai kellékekre vonatkozik. Ha viszont ideértjük az irodagépeket és számítástechnikai berendezéseket, úgy a piac a háromszorosa is lehet a fenti értéknek. Azt, hogy a két terület milyen nehezen választható el egymástól, jól mutatja, hogy az egyik legismertebb irodaszer-kereskedelmi cég, az Office Depot-t működtető Első Iroda Superstore Kft. forgalmának legalább kétharmada az irodabútorok és számítógépes felszerelések eladásából származik. Az erős árversenyben a vállalatok minél szélesebb körű szolgáltatásokkal igyekeznek megtartani megrendelőiket.
Az irodaszer-kereskedelemben érdekelt legnagyobb 10-15 cég a piac különböző szeleteire szakosodva igyekszik megőrizni vagy javítani pozícióit. Becslések szerint azonban mintegy kétezer vállalkozás igyekszik helyet találni az irodaszer-kereskedelemben. Egyértelmű jelek utalnak arra, hogy csupán a nagy, egymilliárd forint feletti árbevételt elérő vagy az egészen kicsi cégek tudnak fennmaradni. A néhány főt foglalkoztató vállalkozások azért lehetnek életképesek, mert költségeik és az árrés alacsonyan tartásával versenyképes ajánlatokat kínálhatnak akár nagy, végfelhasználó vállalatok számára is. Ezen belül is létezik egy pár száz vállalatot magában foglaló kör, amelyeknek árbevétele egyenként csak néhány millió forintot tesz ki. Ezek a cégek egy-egy nagyobb megrendelő kiszolgálására specializálódtak, raktárt, üzlethelyiséget nem tartanak fenn, a megrendelt árut "házhoz", azaz közvetlenül a cégekhez szállítják.
A lakosság ellátásában a vezető szerepet a korábban elterjedt "Ápisz típusú" kis boltoktól a hipermarketek vették át. Az áruházláncok akár az előállítási költségnél is alacsonyabb áraival az irodaszeres cégek nem tudnak versenyezni. Az Irodavilág Kft. kezdetben komoly volumenben értékesített például egészségügyi papírt, de a hipermarketek térnyerése miatt ezen a piacon jelenlétük már nem bizonyult nyereségesnek. Hasonló döntést hozott öt évvel ezelőtt a PBS Hungária Kft., amely szintén kivonult a lakossági piacról. Juhász Kornél, a társaság értékesítési igazgatója elmondta: döntésük hátterében az állt, hogy a hipermarketekben csak nagyon alacsony áron lehet értékesíteni a termékeket, viszont pluszköltségeket is jelent a polcokon való jelenlét.
A nagy áruházláncok térhódítása mellett az utóbbi években az internetes aukciók is borzolták a kedélyeket. Az internetes árverések sokszor a meghirdető számára sem előnyösek, talán ezért is fontos kikötés az ilyen liciteknél, hogy a kiírót semmire sem kötelezi az aukció meghirdetése. Az öszszeállított ajánlati csomagok általában több száz tételt tartalmaznak, de a licit értékelésénél csak a végösszeget veszik figyelembe. Az ilyen aukciókon részt vevők a csomag egyben történő értékelése mellett hibának tartják, hogy az ajánlattétel anonim, így azt sem tudják, hogy kivel versenyeznek. A cégvezetők tapasztalatai alapján azonban az akár irreálisan alacsony árat kínáló nyertes sokszor nem tudja teljesíteni az ajánlatban felkínált szolgáltatásokat, hanem egy rosszabb minőségű, így olcsóbb termékkel helyettesíti a megrendelt árut.
Az internet térnyerése természetesen kedvező változásokat is hozott az irodaszerben érdekelt nagyvállalatoknak: ma már minden ilyen cégnek van saját webáruháza, ahol a felhasználók közvetlenül megrendelhetik a kiválasztott árukat. Molnár Tamás, az Ápisz Rt. kereskedelmi igazgatója elmondta: a társaság a cégekhez telepíti a vállalatspecifikus elektronikus választékot tartalmazó szoftvert, így néhány egérkattintással megrendelhetők a szükséges irodai eszközök. A PBS Hungária számára is az elektronikus beszerzési rendszerek bevezetése és az ezt támogató, 500 millió forint körüli raktárkészlet teszi lehetővé, hogy másnapra, költséghelyek szerint csomagolva, akár az íróasztal mellé szállítsák a megrendelt irodaszereket.
A piac nagyságát és a szereplők számát várhatóan az Európai
Unióhoz történő csatlakozás sem fogja komolyan befolyásolni. A kizárólagos márkakereskedők szerepe némileg csökkenhet, hiszen a határok megszűnésével az ellátás megszervezése immár csak logisztikai kérdés lesz. Döntően átrendezheti viszont a piaci viszonyokat a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságának (MKGI) papírra és papírárura vonatkozó tendere, amelynek előminősítésére februárban kerül sor. A pályázatot 2002 szeptemberében az Ápisz Kereskedelmi Rt. és az Europapier Hungária Kft. konzorciuma nyerte el, kiszorítva a korábban évekig MKGI-beszállító Buda-Piértet. A jókora állami megrendelés elvesztése a Buda-Piért jelentős piacvesztését eredményezte. 2003-ban a teljesítés időtartamát meghosszabbították, mivel az eredetileg 3,5 milliárd értékű megrendelés időarányos szállítási értéke kevesebb volt. Egyelőre megjósolni sem lehet, hogy mely társaság kerülhet ki győztesként a tender lezárásakor, de a 2,5 milliárd forint összértékű megrendelés minden vállalat számára jelentős növekedést jelentene.
