BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hasznosítás kérdőjelekkel

Elektronikai hulladékot feldolgozó üzemet adtak át a napokban Szegeden, amely az országos bontóhálózat második tagja lehet. A hasznosítók szerint veszélyeztetheti a piaci alapú hulladékfeldolgozást, ha a termékdíjakat úgy állapítják meg, hogy az ellenérdekeltté teszi a forgalmazókat az együttműködésben.

Leselejtezett számítástechnikai eszközöket, mobiltelefonokat és villanyórákat bontanak szét többek között abban a műszakilag múlt héten átadott üzemben, amelyet a MÉH Rt. tulajdonában lévő Elektro-Rehab Kft. hozott létre a különféle elektronikai termékekből származó hulladékok hasznosítására. Szabó Csilla, a MÉH Rt. vezérigazgató-helyettese elmondta: a létesítményben a MÉH Rt.-től, valamint más hulladékgyűjtéssel foglalkozó vállalkozásoktól beszerzett hulladékot dolgoznak majd fel. Az üzemben várhatóan február második felében kezdődik meg a bontás, amelyet induláskor 30 fővel végeznének, de a tervek szerint később bővítenék a foglalkoztatottak számát. A bontás alapvetően kézi munkával történik, s az üzemben elsősorban megváltozott munkaképességűeket kívánnak foglalkoztatni.

A létesítmény a második eleme lehet annak az országos bontóhálózatnak, amely a tervek szerint a következő években épülhet ki az elektronikai hulladékok hasznosítására a piaci szereplők forrásaiból és szervezésével. Az országban hét vagy nyolc - egyenként 100-150 főt foglalkoztató - regionális bontóüzemet hoznának létre, emellett további kisebb bontóműhelyek csatlakozhatnak a rendszerhez a hulladék keletkezésének területi eloszlását figyelembe véve.

A bontóhálózat létrehozására a magyarországi újrahasznosítás alacsony mértéke és az európai uniós kötelezettségek tervezett átvétele miatt van szükség. Várhatóan augusztusig lép életbe az elektronikai berendezési hulladékok kezeléséről szóló rendelet, amely termékcsoportonként átlagosan 70-80 százalékos hasznosítási kötelezettséget fog előírni, igaz, többéves felfutást követően. Az országban keletkező évi 100-130 ezer tonna elektronikai hulladéknak jelenleg alig 8-10 százalékát dolgozzák fel szakszerűen, s nagy részét is a leselejtezett hűtőgépek teszik ki, miközben a keletkező hulladék mennyisége évente 8-10 százalékkal nő. A tervek szerint a hasznosítás piaci alapokon, a gyártói felelősség elvén valósulhatna meg, így a forgalmazóknak 2005-től pénzügyi garanciát kellene adni arra, hogy forrásokat tud biztosítani a majdani újrafeldolgozásra. A piaci alapú megoldást segítené a termékdíjakról szóló törvény tervezett módosítása is, amellyel az elektronikai és elektromos eszközöket is bevonnák a díjköteles körbe. Ám azok a cégek, amelyek - saját szervezésben, vagy koordináló szervezet megbízásával - gondoskodnak termékeik meghatározott arányú hasznosításáról, mentességet kapnak a termékdíj fizetése alól.

Ezek hírére először a hulladékgyűjtő és -hasznosító cégek kezdték meg az előkészületeket: tizenegy vállalkozás tavaly októberben Elektro-Waste Kht. néven egy közhasznú szervezet létrehozását kezdeményezte a hasznosítás megszervezésére. Az Elektro-Waste Kht. dolgozta ki az országos bontóhálózat kiépítésére vonatkozó terveket is, s a szervezet egyik alapítója 2003 második felében az első bontóüzemet is beindította kísérleti jelleggel. "A kht. bejegyzése várhatóan napokon belül lezárul, s több vállalattal megkezdtük az egyeztetéseket a kibocsátói oldalról is" - közölte Kovács Árpád László. Az Elektro-Waste Kht. ügyvezetője szerint ugyanakkor az elektronikai hulladékok piaci alapokon történő hasznosításának kiépítését veszélyezteti, hogy a törvényjavaslatban a termékdíj 2005-re tervezett mértékét egyes elektronikai eszközök esetén olyan alacsonyan határozták meg, ami nem tenné érdekeltté a forgalmazókat a hasznosítás finanszírozásában. Azaz ebben az esetben a gyártónak olcsóbb lehet a termékdíjat fizetnie, mint egy koordináló szervezetet megbíznia termékeik megfelelő arányú hasznosításának megbízásával.

A hamarosan kormány elé kerülő termékdíjas törvényjavaslat több mint egy tucat kategóriára terjesztené ki a díjfizetési kötelezettséget az elektronikai és elektromos termékek között 2005. január 1-jétől, amelyek után, az eszközök értékétől függően, tíz és tízezer forint közötti termékdíjat kellene fizetni. Ezt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban költségbecslések alapján határozták meg, ám mint a tárca illetékesei hozzátették, a tervezetben szereplő számok még nem véglegesek, s megfelelően alátámasztott észrevételek esetén még lehet szó változtatásról.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.