BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hasznosítás kérdőjelekkel

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Elektronikai hulladékot feldolgozó üzemet adtak át a napokban Szegeden, amely az országos bontóhálózat második tagja lehet. A hasznosítók szerint veszélyeztetheti a piaci alapú hulladékfeldolgozást, ha a termékdíjakat úgy állapítják meg, hogy az ellenérdekeltté teszi a forgalmazókat az együttműködésben.

Leselejtezett számítástechnikai eszközöket, mobiltelefonokat és villanyórákat bontanak szét többek között abban a műszakilag múlt héten átadott üzemben, amelyet a MÉH Rt. tulajdonában lévő Elektro-Rehab Kft. hozott létre a különféle elektronikai termékekből származó hulladékok hasznosítására. Szabó Csilla, a MÉH Rt. vezérigazgató-helyettese elmondta: a létesítményben a MÉH Rt.-től, valamint más hulladékgyűjtéssel foglalkozó vállalkozásoktól beszerzett hulladékot dolgoznak majd fel. Az üzemben várhatóan február második felében kezdődik meg a bontás, amelyet induláskor 30 fővel végeznének, de a tervek szerint később bővítenék a foglalkoztatottak számát. A bontás alapvetően kézi munkával történik, s az üzemben elsősorban megváltozott munkaképességűeket kívánnak foglalkoztatni.

A létesítmény a második eleme lehet annak az országos bontóhálózatnak, amely a tervek szerint a következő években épülhet ki az elektronikai hulladékok hasznosítására a piaci szereplők forrásaiból és szervezésével. Az országban hét vagy nyolc - egyenként 100-150 főt foglalkoztató - regionális bontóüzemet hoznának létre, emellett további kisebb bontóműhelyek csatlakozhatnak a rendszerhez a hulladék keletkezésének területi eloszlását figyelembe véve.

A bontóhálózat létrehozására a magyarországi újrahasznosítás alacsony mértéke és az európai uniós kötelezettségek tervezett átvétele miatt van szükség. Várhatóan augusztusig lép életbe az elektronikai berendezési hulladékok kezeléséről szóló rendelet, amely termékcsoportonként átlagosan 70-80 százalékos hasznosítási kötelezettséget fog előírni, igaz, többéves felfutást követően. Az országban keletkező évi 100-130 ezer tonna elektronikai hulladéknak jelenleg alig 8-10 százalékát dolgozzák fel szakszerűen, s nagy részét is a leselejtezett hűtőgépek teszik ki, miközben a keletkező hulladék mennyisége évente 8-10 százalékkal nő. A tervek szerint a hasznosítás piaci alapokon, a gyártói felelősség elvén valósulhatna meg, így a forgalmazóknak 2005-től pénzügyi garanciát kellene adni arra, hogy forrásokat tud biztosítani a majdani újrafeldolgozásra. A piaci alapú megoldást segítené a termékdíjakról szóló törvény tervezett módosítása is, amellyel az elektronikai és elektromos eszközöket is bevonnák a díjköteles körbe. Ám azok a cégek, amelyek - saját szervezésben, vagy koordináló szervezet megbízásával - gondoskodnak termékeik meghatározott arányú hasznosításáról, mentességet kapnak a termékdíj fizetése alól.

Ezek hírére először a hulladékgyűjtő és -hasznosító cégek kezdték meg az előkészületeket: tizenegy vállalkozás tavaly októberben Elektro-Waste Kht. néven egy közhasznú szervezet létrehozását kezdeményezte a hasznosítás megszervezésére. Az Elektro-Waste Kht. dolgozta ki az országos bontóhálózat kiépítésére vonatkozó terveket is, s a szervezet egyik alapítója 2003 második felében az első bontóüzemet is beindította kísérleti jelleggel. "A kht. bejegyzése várhatóan napokon belül lezárul, s több vállalattal megkezdtük az egyeztetéseket a kibocsátói oldalról is" - közölte Kovács Árpád László. Az Elektro-Waste Kht. ügyvezetője szerint ugyanakkor az elektronikai hulladékok piaci alapokon történő hasznosításának kiépítését veszélyezteti, hogy a törvényjavaslatban a termékdíj 2005-re tervezett mértékét egyes elektronikai eszközök esetén olyan alacsonyan határozták meg, ami nem tenné érdekeltté a forgalmazókat a hasznosítás finanszírozásában. Azaz ebben az esetben a gyártónak olcsóbb lehet a termékdíjat fizetnie, mint egy koordináló szervezetet megbíznia termékeik megfelelő arányú hasznosításának megbízásával.

A hamarosan kormány elé kerülő termékdíjas törvényjavaslat több mint egy tucat kategóriára terjesztené ki a díjfizetési kötelezettséget az elektronikai és elektromos termékek között 2005. január 1-jétől, amelyek után, az eszközök értékétől függően, tíz és tízezer forint közötti termékdíjat kellene fizetni. Ezt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban költségbecslések alapján határozták meg, ám mint a tárca illetékesei hozzátették, a tervezetben szereplő számok még nem véglegesek, s megfelelően alátámasztott észrevételek esetén még lehet szó változtatásról.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.