Tévedett a cégbíróság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságCégjegyzéki adatot nem érintő közgyűlési határozat esetén a cégbíróságnak hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárásban kell vizsgálnia, hogy a közgyűlés anyagai formailag megfelelnek-e - szögezte le az
alábbi ügyben a Legfelsőbb Bíróság (LB).
Az érdekelt részvénytársaság közgyűlést tartott, amelyen az előző évi beszámolóval kapcsolatos kérdésekben döntöttek. Cégjegyzéki adatot érintő határozatot nem hoztak. A közgyűlés anyagát a cég annak rendje-módja szerint megküldte a cégbíróságnak. Az igazságszolgáltató fórum végzésében - a jelenléti ívvel kapcsolatos - hiánypótlásra hívta fel a vállalatot, figyelmeztetvén arra, hogy ha a felszólításnak nem tesz eleget, elutasítja a bejegyzést. Ezt utóbb - hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatt - meg is tette. Mindeközben, még a végzés kézhezvétele előtt, az rt. elküldte az újabb jelenléti ívet. A döntést pedig megfellebbezte. Hivatkozott arra, hogy korábbi irománya is megfelelt az előírásoknak, ám ha mégsem, az újabb már maradéktalanul kielégíthette a követelményeket.
A fellebbezést az LB alaposnak találta. Megállapította, hogy a cégbíróság tévedett, amikor a társaság által benyújtott iratokat bejegyzés iránti kérelemnek tekintette, és e szerint járt el. Az rt. a közgyűlésen nem hozott cégjegyzéki adatot érintő döntést, s nem kért változásbejegyzést. A beadványokkal a társasági törvényben előírt kötelezettségének tett eleget. Ilyen esetben a cégbíróságnak meg kell vizsgálnia a közgyűlési anyagot, és - hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárásban - felhívnia a vállalkozást az esetleges hiányosságok megszüntetésére. Ebből következően nem a bejegyzési kérelem elutasításával kellett volna kötelezettségének teljesítésére ösztönöznie a céget, hanem a cégtörvényben meghatározott valamelyik szankció - például bírságolás - kilátásba helyezésével.
Az LB érdemben is elfogadta a társaság fellebbezésében foglaltakat. Úgy ítélte meg: már az először beküldött jelenléti ív is megfelelő tartalmú volt, és formai kifogás sem érhette. A cégbíróságnak nem lett volna más feladata, mint az anyag elhelyezése a cégiratok között. (MKK)
