Tízmilliárd jut kármentesítésre
Összességében az idei évben is 8-10 milliárd forintot fordítanak a költségvetési szervek és az állami tulajdonban lévő vállalatok az országban található súlyos környezetvédelmi károk felszámolására. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) tájékoztatása szerint ez az öszszeg már 3-4 éve stagnál, és valószínűleg az idén sem változik számottevően. A tárca várhatóan 1 milliárdot, az ÁPV Rt. pedig 1,4 milliárdot körüli összeget különít majd el kármentesítésre, s további jelentős összegeket irányoz elő hasonló célokra a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a MÁV Rt. Horváth Vera, a KVM szakmai tanácsadójának tájékoztatása szerint az elmúlt években végzett becslések alapján körülbelül 30-40 ezer szennyezett terület van az országban, ebből mintegy 15 ezret vettek számba, és kb. 77 igényel kiemelt figyelmet. A zöldtárca várhatóan 2004 második fél évében készíti el azt a 600 területet tartalmazó prioritási listát, ami majd számba veszi, hogy melyik terület milyen sürgős beavatkozást igényel.
A szakemberek szerint a legsúlyosabb szennyezések közé tartozik a nagytétényi Metallochemia, a budafoki gázgyár, az üröm-csókavári kőfejtő, valamint a garéi lerakó. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ezek rendbetétele mikor fejeződik be, mivel a Metallochemia esetében például máig nem tisztázott, hogy kit terhel a szennyezés felelőssége, más jelentős károk felszámolásánál pedig legfeljebb a közbeszerzési eljárások kiírásánál tartanak. Mindenesetre a Metallochemia kapcsán felmerült, hogy a gyár kohósalakját esetleg útalapként hasznosítsák az M6-os autósztráda közeljövőben kezdődő építésénél. Becslések szerint a Metallochemia szennyezett kohósalakjának ártalmatlanítása 9 milliárd forintot, a budafoki gázmasszáé 2-4 milliárdot, a garéi veszélyeshulladék-lerakó felszámolása pedig 1-3 milliárd forintot emészt majd fel.
A korábban keletkezett környezetszennyezések számbavételére és felszámolására hét éve indult el az azóta kormányrendeletté emelt országos környezeti kármentesítési program, amely kimondja, hogy a kárelhárítás költségeit az adott terület tulajdonosának kell fedezni. Ez az esetek többségében a szennyező tevékenységet folytató cég jogutódját terheli. Ha nincs meg a terület tulajdonosa, vagy az érintett vállalat egymaga nem képes finanszírozni a helyreállítást, akkor az államra hárul a rendbetétel, illetve annak támogatása.
Mivel a környezetvédelmi károk felszámolásához hosszú évekre van szükség, kevés az olyan terület, amit teljesen sikerült rendbe tenni. A kormányzati szervek az elmúlt hét évben összesen 56 milliárd forintot költöttek helyreállításra, amelyből a legnagyobb tételt a pécsi uránbánya rendbetétele jelentette.
Becslések szerint az egész kármentesítési program, több évtizedes távlatban, 1000 milliárd forintot igényel, aminek 40 százalékát várhatóan közpénzből finanszírozzák majd, igaz, a területre uniós támogatásokat is igénybe lehet venni. Az EU kohéziós alapjánál pályázik például a kormány az ürömi mészkőbánya gázmasszájának ártalmatlanításához. A beavatkozás kb. 23 millió euróba kerül, a pályázatot pedig 2005-2006-ra bírálják el, emellett ugyancsak felhasználhatók környezetvédelmi kármentesítésre az unió strukturális alapjai, amelyekre az elkövetkező hónapokban lehet benyújtani az első pályázatokat.
