Tucatnyi cég osztozik a bálokon
Néhány rendezvényszervező, hogy "spóroljon" a szerzői jogdíjon, nem bálként, hanem mondjuk estélyként jelenti be rendezvényét. Azt még megbecsülni sem lehet, hogy valójában menynyien is élnek ezzel a lehetőséggel. A lapunk által megkérdezett rendezvényszervezők ugyanakkor úgy vélik: a jogdíjként befizetett összegek nem csak saját bevételüket csökkentik, hiszen a farsangi rendezvények többségét jótékonysági bálként hirdetik meg. Vagyis a jegybevételek és a szponzori pénzek - a rendezvény költségein felül - a leggyakrabban egy adott szakma szolidaritási alapjába kerülnek. Márpedig a jogdíjfizetési kötelezettségről rendelkező jogszabály úgy szól, hogy azt minden, az adott rendezvény során befolyt bevétel után be kell fizetni, tehát azok után is, amit kifejezetten karitatív célra szántak az esetleges támogatók.
A megtartott bálok közel húsz százalékát nem jelentik be a Szerzői Jogvédő Hivatalnál (Artisjus), bár a hivatal szándékos félrevezetése nem fordul elő kifejezetten gyakran - fogalmazott Pyka Józsefné. Az Artisjus műsor-engedélyezési főosztályának vezetője elmondta: évek óta hasonló számban fordulnak elő ilyen esetek. Amennyiben a hivatal tudomására jut a jogsértés, azonnal fizetési meghagyással él a jogsértővel szemben. A jogdíjat be nem fizető rendezvényszervező cégek 72 százaléka már az első figyelmeztetésre fizet, és csak a fennmaradó esetekben fordul az Artisjus bírósághoz. Tavaly 18 ezer fizetési meghagyást kézbesített a hivatal, az azt megelőző évben pedig közel 20 ezer esetben élt ezzel a lehetőséggel. Tavaly per útján 15 milliós elmaradt jogdíjat hajtottak be, míg végrehajtás útján 28 milliót. A büntetés összege megegyezik a be nem fizetett jogdíj összegével.
Mindennek ellenére jó üzletnek számít a rendezvényszervezés, hiszen évről évre egyre több szakma tartja meg saját bálját. A fővárosi piacot jelenleg 15-20 komoly rendezvényszervező uralja, és a szalonzenekaroknak is kialakult a szűk, 7-8 együttest magában foglaló tábora. Nagy befogadóképességű bálteremből azonban híján van a főváros, hiszen az InterContinental és a Marriott szálló 500 fős báltermein kívül a többi szállóban csupán 200-300 fős befogadóképességű termek állnak rendelkezésre.
A bálok megítélése üzleti szempontból ellentmondásos. A Budapest Hiltonban tudatosan egyre kevesebb ilyen rendezvényt tartanak, addig a Sofitel Atrium Budapestben kívánatosak ezek az események. Mint Némedi György, a Budapest Hilton igazgatója elmondta, számukra a bál nem igazán jó üzlet, sokkal inkább a konferenciák és egyéb vállalati rendezvények szervezése. Ez utóbbinál ugyanis a vendégek egy-két éjszakát a hotelben töltenek, s így nemcsak a szobát adják el, de a fogyasztás is jóval több, mint az egyéjszakás bálokon. Ezért az elmúlt években tudatosan kezdtek áttérni a bálok helyett a konferenciák fogadására. Ma már egy-egy szezonban 4-5 bálnak ad otthont a Várban lévő Budapest Hilton. A Sofitelben viszont - mondta Kovács István igazgató - a hétköznapok üzletember-forgalmát jól kiegészíti a hét végi bál. Ennek főként a februári holt szezonban van jelentősége. A szállodák csak a helyet és a szolgáltatást adják a bálokhoz. Mint a vezetők elmondták, a szállodáknak nem is kell ismerniük a bálok szervezésének jogi hátterét. (SzGy-LI)
