Helyzetüket féltő nagyfogyasztók
Az energiaigényes iparágak európai szövetségének tagjai attól tartanak, hogy az erőművek extraprofithoz juthatnak az európai emissziókereskedelmi rendszerben. Erre úgy nyílna módjuk, hogy a jelenleg érvényes ármechanizmus a termelés valamennyi költségét automatikusan a fogyasztókra hárítja. A PointCarbon internetes portál beszámolója szerint a cement-, a papír-, az üveg-, a vas- és acélipari társaságok becslése szerint éves szinten 2 milliárd eurós többletköltségre számítanak az emissziókereskedelemmel összefüggésben.
Nem kívánunk hadat üzenni az áramtermelőknek - közölte a szervezet egyik képviselője -, egyeztetni kívánunk velük. A nagyfogyasztók olyan tarifarendszert szeretnének kidolgozni, amelyben átlátható módon jelennek meg az áramtermelés valóságos költségei. A piaci alapon szerzett kibocsátási kvóták költségeit megfizetjük az erőműtársaságoknak, de az ingyenesen kapott kvóták árát nem - jelentette ki a nagyfogyasztók egyike a PointCarbon kérdésére.
Miközben a nagyfogyasztók saját versenyképességüket féltik, számos uniós országban aggódnak az energiaipari társaságok. Szinte egyöntetűen úgy vélik, hogy az emissziókereskedelem az áramárak emelkedését fogja eredményezni. Ennek mértékére vonatkozóan számos becslés látott napvilágot az elmúlt hetekben, hónapokban. Egyes szakértők az ötvenszázalékos áremelkedést sem tartják kizártnak.
Az egyik legfrissebb elemzés szerint Nagy-Britanniában a nagyfogyasztók esetében 2,8, a lakossági fogyasztók körében 1,4 százalékos áremelkedésre kell az idén számítani. Németországban például az ING Bank előrejelzése a nagyfogyasztói kategóriában 2,5 százalékos drágulást valószínűsít. Az áramtermelők esetében jelentős költségnövekedést eredményezhet ugyanis, ha a nemzeti kibocsátási kvóták elosztásakor kisebb mennyiséghez jutnak annál, mint amekkorára a működésükhöz szükségük lenne. Ebben az esetben ugyanis piaci alapon kell pótolniuk kibocsátási keretüket. Egyes termelők esetében ez olyan mértékű költségnövekedést is okozhat, ami lehetetlenné teszi működésüket.
Az uniós országok zömében a nemzeti kibocsátási kvóták nem fedezik kibocsátásukat, vagyis a kontinentális emissziópiacon vásárlóként lesznek jelen. A tizenötök közül ma, úgy tűnik, csak Luxemburgnak, Svédországnak és Nagy-Britanniának van feleslege kiotói vállalásához képest. Ugyanakkor a belépő államok is jól állnak jelenleg. Ők ugyan még önállóan csatlakoztak a klímavédelmi egyezményhez, de az akkor rögzített kötelezettségüket már mind túlteljesítették. Ez azonban szakértők szerint semmiképpen sem ad okot felhőtlen optimizmusra.
Mint ismert, az uniós államoknak március végére, a csatlakozó országoknak pedig május elejére kellene elkészíteni a kibocsátási kvóták nemzeti elosztási tervét. Ezekben a dokumentumokban társasági szinten határozzák meg, hogy 2005 és 2008 között ki mennyi szén-dioxidot engedhet a légkörbe.
Magyarországon a gazdasági és a környezetvédelmi tárca közösen felelős az allokációs tervért. A munkamegosztás szerint a környezetvédelmi határozza meg a nemzeti kvótát, a gazdasági pedig az egyes iparágak, illetve érintett kibocsátók kvótáit - tudtuk meg Baráth Barnától, a Vertis Környezetvédelmi és Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezetőjétől. A jelenlegi információk szerint hozzávetőlegesen 200 cég lesz érintett. Közülük egyelőre 130 jelezte vissza a gazdasági minisztériumnak, hogy saját megítélése szerint is részese lesz az emissziókereskedelmi rendszernek.
