Hőemelkedésben az aranypiac
A kanadai Ore-Leave befektetőtársaság itteni cégei közül jelenleg az Enargit Kft. kutat arany után Magyarországon. Az ausztrál Rhodes Miningshez tartozó Enargit termelésének lehetséges finanszírozója az ír East Mine cég lesz - értesült a Világgazdaság. Képviselői az idén helyszínen mérik fel, érdemes-e munkához látni a Recsk közelében nemrég felfedezett új lelőhelyen. Az Enargit külső szakértője, Földessy János hangsúlyozta: a munka még az újraértékelés szakaszában van.
Az Ore-Leave két, teljes tulajdonú leányvállalatán keresztül van jelen Magyarországon, ezek az ERA Ásványelemző Kft. és a Humex Magyar-Angol Kutatási és Bányászati Kft. Utóbbi tanácsadója, Ilkeyné dr. Perlaki Elvira geológus lapunknak elmondta, a Humexen keresztül az anyavállalat 1994 óta mintegy 100 millió forintot fordított a magyarországi aranykutatásra, az összeg jelentős részét a Mád környéki területen költötték el. A Humexnek mintegy tíz hazai lelőhelyre van kutatási engedélye. A kutatások szüneteltek az elmúlt két évben az arany alacsony ára miatt. Az idei drágulás viszont újból ösztönzi a munkát. "Aranylázról persze most is hiba lenne beszélni" - hangsúlyozta Ilkeyné dr. Perlaki Elvira.
A cég által leginkább kutatott lelőhelyek az említett Mád környéki területek. Ezeken ígéretes, de nem nagy aranymennyiség található. Talán bányatelket is kér a társaság, ám a munkához több pénzre lenne szüksége.
A cégnek van egy koncessziós szerződése is Füzérradvány térségében, ahol eddig az erdőbirtokossággal perig fajult vita akadályozta a termelést. A per már lezárult, s érdemes lenne megkezdeni a fúrásokat. A fúrások métere mintegy 20 ezer forintba kerül, s átlagosan száz méter fúrásra van szükség. Erre rakódik a feltárás számos költsége. A harmadik, a kanázsvári arany kitermelését is a pénzhiány hátráltatja, a Humex ottani bányája ugyanis víz alatt van, a víztelenítés pedig drága. A negyedik a Sárospatak melletti két lelőhely, ezekről sem mondott le a cég.
Zelenka Tibor, az Országos Érc- és Ásványbányák nyugalmazott főgeológusa szerint is indokolt a fenti területeken a kutatás, de a bányászat csak akkor lehet gazdaságos, ha az ott feltárt aranyércből legalább 50 tonnányi, azaz másfél millió unciányi fémarany nyerhető ki. Mint rámutatott, a fenti hírek súlyának megítélésekor figyelembe kell venni, hogy az igazi nagy cégek, mint például a Rio Tinto, vagy a ma European Minerals néven működő Casminco már rég felhagytak a magyarországi aranykutatással. A mai Magyarország területén utoljára a 17. század végén bányásztak közvetlenül aranyat, sőt még a 18. század második felében is kinyerték (az ezüst mellett) Telkibányán. A Recsk-Lahóca területen a réztermelés melléktermékeként is nyertek ki évi 50-80 kilogramm aranyat 1979-ig.
"Tudni kell, hogy az egész Kárpát-medencében sincs sok arany" - hangsúlyozta Zelenka Tibor. A világ éves fémaranytermelése 2500 tonna. Ebből Romániában 3 tonnát hoznak felszínre, ha pedig megnyílik a verespataki új lelőhely, akkor 15-öt.
Magyarországon már olyan meddőhányó sincs, amelyből ciánozással lehetne számottevő mennyiségű aranyat kiválasztani. Egyébként kizárólag ezzel a technológiával lehet a fémet nagy tisztaságban kinyerni. A nagybányai környezetszennyezés oka sem az alkalmazott eljárás, hanem a technológiai előírások be nem tartása volt. A nyolcvanas években végzett felmérés szerint Recsk és Lahóca térségében található néhány százezer tonna meddő tonnánkénti aranytartalma 0,8 gramm. Szakértők szerint tonnánként 1,1-1,2 grammos aranytartalom mellett érdemes hozzálátni a meddőhányók újrafeldolgozásához. Ez persze mindenképpen függ a fém pillanatnyi árától, amely most - mint ismert - troy unciánként 400 dollár körül mozog.
