Jönnek a tematikus áruházak

Ágazati szakértők szerint az EU májusi bővítése után elmarad a sokak által várt ingatlanpiaci "ősrobbanás", ezt a minap megerősítette lapunknak Akar László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója és Báthory Balázs, a Wallis Ingatlan Rt. vezérigazgató-helyettese. Mint kifejtették: inkább a stabilizáció és a kivárás szavakkal lehetne jellemezni a csatlakozó országok és benne Magyarország ingatlanpiacát.

A Wallis Ingatlan Rt. vezetője külön kitért a kereskedelmi ingatlanokra. Szerinte eljött az ideje a tematikus áruházaknak a budapesti belvárosban. Ezek egy részét a már meglévő, régi, lerobbant házakban vagy áruházakban alakítják ki, másokat a nagyon kevés foghíjtelkeken húzzák fel. Példaként említette a Benetton sokemeletes áruházát, amelyet az egykori Masped-székházból alakítottak ki a Váci utcában. Ezek a tematikus áruházak valós keresletet elégítenek ki, hiszen a tömegek fogadására alkalmas nagy bevásárlóközpontoktól irtózó, de széles választékra vágyó vevők nem elégszenek meg a kis, exkluzív butikokkal, az adott termékcsoportból minél többfélét szeretnének együtt látni - fűzte hozzá, utalva több nyugat-európai nagyváros tapasztalatára.

Bár az ipari épületek és ingatlanok forgalma már régóta nő, néhány új EU-tagországban a magánszemélyek ingatlanvásárlásait akadályozza a külföldiek ingatlanszerzését nehezítő vagy éppen tiltó szabályozás - mutattak rá más elemzők. Csehországban például a belépés után öt évig védik ilyen korlátozásokkal a hazai ingatlanpiacot. Hasonló szabályok vannak érvényben Máltán és Litvániában is. Lengyelországban a külföldiek ház- és földvásárlásához belügyminisztériumi engedély kell. Szakértők szerint az új munkahelyek miatt az emberek gyakrabban költöznek majd, és ez növeli a lakóingatlanok iránti keresletet, ezért a következő években áremelkedésre számítanak. A nyaralóingatlanok kereslete a belépő országokban már most jelentősen megnőtt, a mallorcai növekedéshez hasonló robbanás azonban semmiképpen sem várható, ehhez az infrastruktúra nem kellően fejlett - vélekednek.

Az ipari és irodai ingatlanpiacon lényegében véve már minden megtörtént, a nagy cégek már régóta pozíciókat szereztek a kelet-európai piacokon. Így nagyságrendi ugrás már a szakértők szerint nem várható. A közepes nagyságú cégeknek azonban a bővítés lehetőséget ad a felzárkózásra. Jelenleg kielégítő irodakínálat van Prágában, Varsóban és Budapesten - a kilencvenes évekhez képest sokkal szerényebb bérleti díjak mellett. A belépőknél a fő problémát a szakértők az ingatlanpiac hiányzó átláthatóságában jelölik meg. Bár az új tagországok igyekeznek, ingatlanpiaci adataik még mindig alig-alig megbízhatóak. Nagyobb mozgást a szakértők az év vége felé várnak Lengyel- és Magyarországon. Ezekben az országokban további liberalizálást terveznek, ami egyszerűsíti a külföldiek házvásárlását és -eladását.

Az ipari létesítményeknél, ahol a fejlődés már néhány éve töretlen, szakértők szerint további erős mozgás várható, és az ügyintézés is egyszerűsödik majd. Mindazonáltal a bővítéssel leginkább a brüsszeli ingatlanpiac fejlődésére számítanak az ágazati elemzők: az új belépőkkel tíz új ország képviselői - politikusai, tolmácsai, szakértői - jelennek meg lakóingatlant keresve a máris feszült ingatlanhelyzetű belga fővárosban.