A magyarországi cégek adományozási hajlandóságában tetten érhető társadalmi felelősségvállalás mértéke még mindig jóval elmarad a nyugat-európai, de legfőképpen az amerikai átlagtól - állítja Török Mariann, a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) alapítványi igazgatója. Hozzátette, hogy valamifajta kedvező elmozdulás ugyan tapasztalható az utóbbi időben.
Évek óta csupán az infláció arányában növekedik a nonpro-fit szektor anyagi támogatása - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, 2000-ben végzett felméréséből. A civil szervezetek összbevétele a vizsgált évben 500 milliárd forint volt, magántámogatók ebből 80 milliárdot álltak, melynek alig egyharmada, 25 milliárd forint származott vállalatoktól. Ez a teljes nonprofit szektor összbevételének öt százaléka, amely 12 ezer civil szervezet között oszlott meg, átlagosan kétmillió forint összegben. Talán az is jelez valamit, hogy 2001-ben a hazai vállalkozásoknak csupán 7,8 százaléka, valamivel több mint 23 ezer cég élt az adományozásból származó adókedvezmény lehetőségével.
A nemzetközi gyakorlatban nem ritka, hogy a nyugati vállalatok összköltségvetésük általában fél-másfél százalékát költik támogatásra, ám ebben az üzleti szempontokat is érvényesítő tevékenység is benne foglaltatik. Tisztán karitatív szempontú támogatásra a költségvetés 0,3 százalékát fordítják. A magyarországi cégek többsége költségvetésének ennél jóval kisebb hányadát fordítja hasonló célra - erősítették meg szakértők. A Matáv a tavalyi évben a vállalatcsoport nyereségének 0,35 százalékát költötte karitatív célra.
A közel 200 millió forintos támogatás valamivel több mint fele, 110 millió közvetlen pénzbeli juttatás volt. Az elmúlt három évben évente 10-15 százalékkal növekedett a támogatás mértéke - tájékoztatott Szabó Gyula igazgatóhelyettes, a most márciusban indult "Hozzáad" program vezetője.
A Vodafone Magyarország Alapítvány tavaly a nagy-britanniai székhelyű központi alapítványtól kapott, valamint a partnercégektől érkező támogatásokból 73 millió forintot fordított jótékonysági célokra, összesen 22 projektet - mozgáskorlátozottakat, értelmi fogyatékosokat, vakokat és gyengén látókat - támogatva.
A területet jól ismerő szakemberek szerint a már nagynak számító hazai cégek többsége évente mindössze 5-50 millió forint között fordít költségvetéséből karitatív célra, és elenyésző azok száma, amelyek 100 milliós nagyságrendben támogatják a civil szférát. Török Marianna szerint a magyar cégek nagyon gyakran pénzügyi szerepvállalás nélkül, csupán természetbeni juttatásokkal - például leselejtezett számítógépek adományozásával -, vagy éppen munkavállalóik önkéntes adományaira támaszkodva kezdenek el jótékonykodni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.