sztrádák másodlagos anyagokból

Idén végre Magyarországon is megkezdődhet az ipari hulladékok nagyobb mértékű hasznosítása, amelyre az autópálya- és útépítések nyújtanak kedvező lehetőséget. A kormány 2003 végén döntött egy közhasznú társaság felállításáról azzal a céllal, hogy javaslatokat dolgozzon ki az ipari hulladékok útépítéseknél történő felhasználására. A szervezet szakértői, korábban elvégzett munkájukra alapozva, elsőként az M6-os autópálya Dunaújvárosig terjedő szakaszának építése kapcsán dolgoztak javaslatokat. Mivel ez a szakasz koncessziós formában épül, itt nem kötelező a javaslatokat figyelembe venni, ennek ellenére jó esély van az ipari hulladékok beépítésére, mivel a nyomvonal mentén nincsenek kavics- vagy kőbányák, így a Dunaújváros térségében meglévő ipari hulladék felhasználása költségszempontból is versenyképes lehet az elsődleges anyagokkal szemben - közölte Erős György, az Ipari Hulladékhasznosító Kht. vezetője.

Megkezdődött az M3-as és M35-ös sztráda építésével kapcsolatos javaslatok kidolgozása, amelyre a Tiszaújváros mellett felhalmozott ipari pernye jöhet számításba. A kht. javaslatok kidolgozását tervezi az M8-as, valamint az M6-os további szakaszainak építésére is, s az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósággal (UKIG) együttműködve 8 elkerülő útszakasz építése kapcsán is megvizsgálják az ipari hulladékok beépítését.

Tavaly az országos úthálózat fejlesztéséről szóló törvénybe belekerült az ipari hulladékok útalapokba történő beépítésének szorgalmazása. Igaz, olyan formában, hogy a felhasználás akkor írható elő kötelező módon, ha az építtető és a hulladékgazda előzetesen meg tud állapodni az árban. Az ipari hulladékok felhasználása azokban a térségekben, ahol bőséges mennyiségű kavics- és kőbányák vannak, általában nem versenyképes. Igaz, a megtakarítás ezekben az esetekben is óriási, figyelembe véve azt, hogy ezzel más célokra hasznosítható területeket lehet megóvni, illetve területek nyerhetők vissza, s nincs rekultivációs költség sem.

Ugyanakkor a bányáktól távolabb eső térségekben, illetve speciális konstrukciók alkalmazása esetén a másodlagos előnyöktől függetlenül is gazdaságos lehet az ipari hulladékok felhasználása. Erre példa, hogy a kht. a Zöld Út Hungária Kft.-vel kötött megállapodás alapján részt vesz egy 10 kilométeres kísérleti útszakasz megépítésében az ózdi kohósalak alkalmazásával Békés megyében, Meggyesbodzás mellett. Ennek során a MÁV-val olyan kedvező megállapodást kötöttek, hogy árban is versenyképes megoldást tudtak kínálni.

Becslések szerint mintegy 160 millió köbméter pernye, 30-40 millió köbméter kohósalak, valamint több mint egymilliárd köbméter bányameddő van az országban, miközben egy kilométer autópálya építéséhez átlagosan 100 ezer köbméter anyag szükséges. A nagyobb mértékű felhasználása érdekében, a kht. javaslata alapján, az NA Rt. és az UKIG megbízást adtak a Magyar Geológiai Szolgálatnak arra, hogy újítsa meg az ipari hulladékokról közel másfél évtizede elkészített országos térképet. Ez tartalmazni fogja, hogy hol, milyen fajta és minőségű anyag, mekkora mennyiségben található. Emellett a kht. a Miskolci Egyetemmel és a Közlekedéstudományi Intézettel közösen egy oktatási programot is kidolgozott az ipari hulladékok felhasználási lehetőségeiről a környezetvédelmi mérnökképzés kiegészítése céljából. A kht. azt is vizsgálja, hogy egyéb: gumi-, üveg- és műanyag hulladékok felhasználhatók-e útépítési célokra. Viszonylag nagyobb - évi néhány tízezer tonna - mennyiségben reálisan csak a műanyagra lehet számítani. A műanyag hulladék egyrészt a bitumenbe keverhető, másrészt arra is alkalmas, hogy útjelző táblákat, korlátokat, vadvédelmi kerítéseket vagy zajvédő falakat készítsenek belőle. A tervek szerint erre is konkrét javaslatokat fognak kidolgozni, ám elképzelhető, hogy ezek a másodlagos termékek csak akkor lehetnek versenyképesek, ha az állam is preferálni fogja ezek felhasználását a beruházásoknál.