Tisztázatlan német CO2-ügyek

Meglepetésre Lettország volt a negyedik európai állam, amely közzétette az uniós emisszió-kereskedelmi rendszerhez kapcsolódó nemzeti elosztási tervét. Az elsők között az Egyesült Királyság, Írország és Hollandia publikálta a szén-dioxid-kibocsátási kvóták elosztásának tervezetét.

A lett tervből kiderül, hogy az uniós országok zömével ellentétben a balti államnak nem kell aggódnia kiotói vállalásai miatt. A Pointcarbon beszámolójában emlékeztet, hogy Lettország már ma is kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki, mint amennyit a klímavédelmi egyezmény értelmében lehetne. Ezzel együtt a tervezet mégis arra hívja fel a kibocsátókat, hogy 2005-2007 között, az 1997-es szinthez képest, 170 ezer tonnával csökkentsék kibocsátásukat. A balti országban viszonylag szűk kört, mindössze 86 kibocsátót - energiaipari, ipari társaságot - érint az emissziókereskedelmi rendszer és ezzel együtt a nemzeti allokációs program.

Az első hároméves elszámolási ciklusra vonatkozóan 13,7 millió tonna szén-dioxid kibocsátási jogát osztják el Lettországban, ebből a tervezet szerint 9 millió tonnához jutnak az energiaipari társaságok. Ez 2,2 millió tonnás tartalékot biztosít az újonnan belépő áramtermelő egységek részére. A tervet április 1-jéig nyilvános vitára bocsátják, és május 1-jére Brüsszelnek a csatlakozó országokkal kapcsolatos elvárása szerint szeretnék megalkotni a végleges tervet.

Miközben a néhány uniós és csatlakozó ország tervei is nyilvánosságra kerültek, az uniós államok meghatározó kibocsátói a német elosztási tervre várnak. Az előzetes hírek szerint amennyiben a gazdasági és a környezetvédelmi miniszternek sikerül egyezségre jutni a nemzeti elosztási terv legfontosabb alapelveit illetően, az allokációs program első változata még a héten megjelenhet.

A Pointcarbon jelentése szerint több alapvető kérdés van, amit még tisztázni kell. Így még nem világos, hogy a régi erőművek kvótáit megkaphatják-e, és ha igen, hogyan az új erőművi egységek, például amikor egy régi telephelyen megújítják a technológiát. Az is tisztázatlan még, miként biztosítható, hogy a bezárt erőművek ne kapjanak kvótát.

A német elosztási tervvel kapcsolatos közösségi várakozásokat magyarázza - jelzik a Pointcarbon elemzői -, hogy a tizenötök közül Németországban osztják fel a legtöbb kibocsátási jogot, így az unió többi tagországa számára mindenképp jelzésértékű a németek által választott megoldás.