Akadozik a hazai gépgyártás

Hiány alakult ki a hazai acélpiacon az erős felhasználói és a még erősebb készletezési célú felvásárlások miatt. A legtöbb hazai gépgyártónál már akadozik a termelés - közölte lapunkkal Sólyom Ferenc, a Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége társelnöke.

Bizonytalan a kereskedők helyzete is: ha most ügyfeleik ellátása érdekében drágán készleteznek, az ár esésekor sokat veszíthetnek. Az árak nagyarányú emelkedéséhez és a termékhiányhoz vezető folyamat ügyében ma tanácskozik az acélfelhasználók két szervezete, az acélipari szövetség és az acélkereskedők szövetsége. Ám Sólyom Ferenc szerint a legnagyobb hazai gépgyártók már "bespájzoltak", tehát a harmadik negyedévben magas árszint mellett, de stabilizálódhat az acélellátás.

Az élénk kereslet mögött a nemzetközi piac tavaly nyár óta tapasztalható élénkülése, ezen belül is Kína erőteljes vásárlásai állnak. Ez önmagában is növeli az árakat, amelyeket még feljebb kényszerítettek a kohászcégek megugrott költségei. Az erős kereslet miatt Közép-Európában már szűkös, esetenként hiányos az acélalapanyag-ellátás is. Mindezt tetézi a szakmai körök által már hisztérikusnak nevezett készletezési őrület.

A hazai piacról ezenfelül amiatt is hiányoznak egyes termékek, hogy két termelő, a DAM Rt. és az Ózdi Finomhengermű Munkás Kft. leállt. A gazdasági minisztérium ezért megkönnyítette ezen termékek kontingens alatti mennyiségeinek behozatalát a csatlakozó országokból - tudtuk meg a tárca ipari főosztályának vezetőjétől.

Molnár Sándor tapasztalatai szerint, ha drágábban is, de elérhetők a hazai piacon a keresett acélféleségek. Gondban szerinte inkább a kohászati üzemek vannak alapanyagaik már említett, nehezen továbbhárítható drágulása miatt. Az orosz acélhulladékot például 18, az ukránt 30 százalékos kiviteli vám sújtja. Ez utóbbiak, illetve a kazah acélexport bázisának meghatározása miatt, egyelőre késik azon új uniós importvámok meghatározása is, amelyek május 1-je után lépnek életbe az unión kívüli országokkal szemben.

A jórészt Kína gerjesztette acélkereslet várhatóan ez év végén lecseng, s akkor a mainál magasabb árszinten ugyan, de a főosztályvezető szerint is stabilizálódhat a piac. A kínai pluszigények főként a 2008-as olimpiai előkészületek miatt jelentkeznek, a beruházások acélipart érintő részei azonban hamarosan lezárulnak. A gazdasági tárca viszont nem oldotta fel a felhasználók múlt havi kérésére a vámmentesen behozható betonacél mennyiségi korlátját. Az uniós csatlakozásig hátralévő közel egy hónapig tehát még pótvám sújtja a kontingens fölötti behozatalt.

A betonacél egyetlen hazai gyártója, az Ózdi Acélművek Kft. 15 ezer tonnás kereskedelmi készletet tárol és havi 25-30 ezer tonna acélt termel. Hengerműve kapacitásának kétharmadát, acélműve pedig az egészét kihasználja - tájékoztatta lapunkat a társaság kereskedelmi igazgatója. Bujpál László hangsúlyozta: a cég kielégíti a hazai felhasználók igényeit, többletkereslet a kereskedők - további áremelkedésre számító - felhalmozásai miatt van a piacon.

Tapasztalatai szerint csökkent a hazai acélimport, mert a Közép-Európában erősödő acélhiány miatt a legtöbb gyártó (például Lengyel- és Csehország) saját országa keresletének kielégítésére törekszik, s csak a szerény maradékot viszi külföldre. Így tesz az ÓAM is, amely az idén termelésének csak 3 százalékát exportálta, holott jelentkeztek vevők a Közel-Keletről, Szlovákiából, Horvátországból és Németországból is.

A cég emelkedő árai továbbra is tükrözik a nemzetközi trendet. A kft. termelése szempontjából meghatározó acélhulladék ára az idén 50-60 százalékkal drágult, ennek egy részét kénytelen vevőire továbbhárítani. Egyre többet fizet a vasércért is, s van, hogy kokszhoz nem is jut hozzá. Egy tonna acélt a német és a kelet-európai árszint között, a lengyel és a cseh termékhez hasonló szinten, azaz 560 euró körül kínál.