Egyre kedveltebb a cafeteria

A Mercer felmérése szerint egyre több cég alkalmazza a cafeteriarendszert a béren kívüli juttatások menedzselésére. A dolgozók elégedettsége a lépés hatására rendszerint nő, de ehhez mindenképpen fel kell mérni igényeiket. A többletadminisztrációt mielőbb integrálni kell az informatikai rendszerbe.

A Mercer februári adatai szerint a cafeteriarendszer itthon annak ellenére sem veszített népszerűségéből, hogy a 2003. végi adótörvény-változások megnyirbálták a kedvezménnyel adható támogatások körét. Bár megszűnt a sok helyütt legnépszerűbbnek számító vásárlási utalványok adóelőnye, sikerült ezek helyére újfajta szolgáltatásokat bevonni. Nyugat-Európában jellemzően csupán néhány lehetőségből választhatnak az arra jogosultak, a magyar skála rendkívül széles. Jellemzően legalább tízelemű listából választhatnak a munkatársak. A kínálatban a szociális elemek dominálnak.

A cafeteriarendszer bevezetése rendszerint nem jelenti azt, hogy az adott cég valamennyi korábban garantált juttatását megszüntetné. Jellemzően kívül marad a rendszeren a mobiltelefon, az életbiztosítás, a munkáltatói kölcsön és a cégautó. Az idei változásoknál azt látni, hogy nem csupán az adózási szempontból immár semmilyen előnyt sem adó vásárlási és könyvutalványok kerültek ki a rendszerből, de olyan elemek is, amelyek továbbra is adhatók minden munkavállalónak. A ruhapénz és a helyi bérlet térítése jó példa erre. Emellett rendszerint kihúzzák azokat az elemeket, amelyek iránt nem mutatkozott korábban kellő dolgozói érdeklődés.

A legtöbb vállalatnál az alkalmazottakat azonos nagyságú keret illeti meg, bár néhol előfordul, hogy az összeget a fizetés százalékában határozzák meg. A felmérés szerint a cégek által biztosított keret igen széles skálán mozog: a dolgozók évi 80-420 ezer forintot költhetnek el így, főként attól függően, hogy a cafeterián kívül milyen juttatások illetik meg őket egyébként is. A tapasztalatok szerint a rendszer nem okoz likviditási problémákat, ugyanis a legtöbben a rendszeres kifizetést (pénztári befizetések, étkezési jegyek, internethasználat) választják az egyösszegű felvétellel (ruhapénz, lakás célú támogatás) szemben.

A felmérésben részt vevő vállalatok szerint a béren kívüli juttatások cafeteriába szervezésével a költségek emelkedése nélkül tudták lényegesen javítani munkavállalóik elégedettségét. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy a kínálatot előzetes igényfelmérésre építve határozzák meg. A megkérdezett dolgozók többsége elsősorban a választás szabadságát értékelte a rendszerben; az, hogy a szerényebb adóterhek miatt nagyobb összeget költhetnek el, csak a második helyre került.

Mindenképpen el kell ismerni, hogy a cafeteria bevezetése a cég számára többletadminisztrációt jelent. Az egyénenként eltérő összetételű és esetleg változó nagyságú keret felhasználásának nyomon követése, a kizárólag számla ellenében adható juttatások kezelése, a behozott bizonylatok alaki ellenőrzése komoly munkaerőigényt támaszthat.

Törekedni kell arra, hogy a nyilvántartás hamar integrálódjon a bérszámfejtési, illetve vállalatirányítási rendszerekbe.

A trendeket vizsgálva a Mercer arra jutott: bár a cafeteria menedzselése növeli az adminisztrációs terheket, a rendszer terjedésére kell számítani. A jelenség érdekes vonulata, hogy miután létezik olyan cafeteria, amelyben - megfelelően adózva - készpénz is kérhető, és egyes cégeknél az elkölthető összeg is a bértől függ, elmosódik a határ a pénzbeli és a nem pénzbeli juttatások között. Van olyan vállalat, ahol a fizetésemelés kérhető megemelt cafeteriakeret formájában is.

A rendszert Magyarországon elsőként alkalmazó Mol dolgozói nyolcadik éve válogathatnak a cafeteria "étlapjáról". Akkoriban az összes béren kívüli juttatást összegyűjtöttük, és ezekből alakítottuk ki az indulási kínálatot - mondta Széki Zsuzsa kompenzációfejlesztési igazgató. A csoportszinten mintegy 16 ezer embert érintő rendszer legnépszerűbb elemei a különféle pénztári befizetések, az étkezési utalványok, a lakás célú támogatások és az üdülési csekkek. Az üzemanyagtól az albérleti támogatásig igen széles a skála.

Az éves keret a Molnál mindenki számára egyforma. (Információink szerint 403 ezer forint.) A cafeteriakeretet és -kínálatot évente egyszer, a kollektív szerződés áttekintésekor vizsgálják felül. Jelenleg az otthoni internethasználat bevonásán dolgoznak. Az igazgató tapasztalatai szerint a cégtől távozó dolgozók úgy nyilatkoznak, új helyükön a cafeteria-rendszer fog talán a leginkább hiányozni.

A Raiffeisen Banknál 6-7 éve működik a rendszer, amelyből 1600 dolgozó válogathat. A havi 12 ezer forintos keretet a legtöbben magán célú oktatás költségeinek térítésére és otthoni személyi számítógép beszerzésére fordítják. Sokan szeretik a különféle nyugdíj- és egészségbiztosítási pénztári befizetéseket, de kérhető az összeg - megfelelően adózva - készpénzben is.

Mivel az adójogszabályok változásai miatt a teljes összeg 60 százalékát tavaly felszívó, az idén bérként adózó ajándékutalványok kikerültek a kínálatból, nehéz megjósolni az idei rangsort - mondta Ruha Attila, a hitelintézet üzemi tanácsának elnöke, minőségfejlesztési vezető. Úgy vélte: az otthoni internethasználat is népszerűvé válhat.

A palettát félévente felülvizsgálják, az elkölthető öszszeget az éves költségvetés összeállításakor, ősszel határozzák meg. A kínálatban nem szerepel étkezési jegy, biztosítás vagy helyi közlekedési bérlet. Nem kérhető üdülési csekk sem, ugyanis azt az előbbi kereten felül szintén mindenki kap, ám ezeket kötelező a bank szervezeti egységeinek közös csapatépítő kirándulásain felhasználni.

A MÁV januárban vezette be a cafeteria-rendszert. Az évi fejenként 150 ezer forintos keretből pénztári befizetések, étkezési hozzájárulás, üdülési, képzési, albérleti és lakástámogatás mellett beiskolázási és közlekedési hozzájárulás, ruhapénz, illetve otthoni internet is kérhető. A cég az idén 7,6 milliárd forintot szán a cafeteria-rendszer finanszírozására - tudtuk meg a cég sajtóosztályán. A dolgozók február 10-ig nyilatkozhattak idei keretük felhasználásáról. A Vasutas magazin adatai szerint értékben a legtöbbet, 1,89 milliárd forintot a nyugdíjpénztári befizetések visznek el, hideg étkezési utalványokat 1,76 milliárdért igényeltek a dolgozók. Egészségpénztárba 1,72 milliárd folyik, magán célú ruhapénzre 162, otthoni internetre 142, üdülési csekkre 99 milliót költenek. Gyakorlatilag mindenki, 44 700 vasutas kért étkezési jegyet. A legnépszerűtlenebb az oktatási célú felhasználás: szakmai és nyelvi képzésekre alig 9 millió forint megy.