EU: kérdések és válaszok - 11.
z Mit takar az uniós szintű kutatás-fejlesztés?
Az EU-tagállamok összehangolt k+f tevékenysége, együttműködése négyéves, úgynevezett kutatás-fejlesztési keretprogramok formájában valósul meg. A közösségi kutatás-fejlesztési politika súlyát mutatja, hogy a mezőgazdasági és a strukturális, illetve kohéziós alapokra fordított költségek mellett a kutatás-fejlesztésre szánt ráfordítások a harmadik helyet foglalják el az EU költségvetésében. Magyarország a többi tagjelölt országhoz hasonlóan egy egyetértési megállapodás aláírásával 2002. október 29-én társult a jelenleg futó, 6. kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramhoz. A társulással a magyar kutatók és intézmények a tagállamok kutatóival és intézményeivel mindenben megegyező jogokkal vehetnek részt a program akcióiban, pályázataiban.
z Mekkora és milyen típusú támogatáshoz juthatnak a magyar kutatók és intézmények az EU 6. keretprogramjában?
A 6. keretprogram összköltségvetése 17,5 milliárd euró. Ez oszlik meg az egyes kutatási területek között. Nemzetközi projektkonzorciumok tagjaiként magyar kutatók és intézmények is pályázhatnak, és részesedhetnek a keretprogram során elnyerhető támogatásokból, a konzorciumban vállalt feladataik, szerepük arányában. A támogatás mértéke számos tényezőtől függ, de általánosságban elmondható: kutatási és technológiafejlesztési projektek esetén a támogatás mértéke legfeljebb 50, demonstrációs projektek esetében 35 százalék. Kutatóképzési ösztöndíjaknál, képzéseknél, koordinációs tevékenységeknél ez elérheti a 100 százalékot is. A menedzsmentköltségek 100 százaléka számolható el, de ez maximum az Európai Bizottság által nyújtott támogatás 7 százalékáig terjedhet.
z Több lehetőség lesz-e az Európai Unióban a vállalatok és az egyetemek közötti k+f együttműködésre?
Az EU-tagállamok tudomány- és technológiapolitikája sokkal nagyobb súlyt fektet a vállalatok és egyetemek közötti k+f együttműködésre. Tagállamként Magyarország ezekben a programokban azonos feltételekkel pályázhat. Az 5., illetve a 6. kutatási és technológiafejlesztési keretprogramokhoz való társulással széles körű lehetőségek nyíltak a nemzetközi együttműködésre a magyar egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok, illetve az uniós intézmények között, mivel a pályázás alapfeltétele a legtöbb esetben nemzetközi projektkonzorcium alakítása.
