Változó munkavédelmi szabályok
Általános jelenség, hogy az európai uniós jogharmonizáció jegyében az elvárásokkal indokolt módosításokra hivatkoznak a különböző jogterületeken. Így nem volt váratlan a munkavédelemről szóló törvény korrekciója sem, amely a Magyar Köztársaság EU-csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződéssel egyidejűleg lép hatályba. Ennek számos lényeges konzekvenciája van.
Az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságosabb munkavégzés kapcsán érvényesülő fontos változás, hogy a legalább 50 munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál - ahol munkavédelmi képviselő működik -, paritásos munkavédelmi testületet kell létrehozni. A többi, minimálisan ekkora létszámú cégnél munkavédelmi képviselőt kell választani. A kisebb vállalkozásoknál a munkáltatónak a törvényben előírtak szerint tanácskoznia kell a munkavállalókkal. A munkáltató ezen köteles a munkavédelmi kérdésben intézkedési jogkörrel bíró személlyel képviseltetni magát.
A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják, olyan munkavállalók közül, akik legalább hat hónapja a munkáltatónál munkaviszonyban állnak. A képviselő jogosult meggyőződni a munkaeszközök és az egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról, az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról, a munkavállalók felkészítéséről és felkészültségéről. A munkáltatóval történő előzetes megállapodás alapján szakértőt is igénybe vehet, továbbá a hatáskörrel rendelkező felügyeletekkel konzultálhat.
Ha a munkavédelmi képviselő tájékoztatást kér a munkáltatótól, véleményt nyilvánít, intézkedés megtételét kezdeményezi, vagy részt vesz a munkabaleset kivizsgálásában, az így feltett kérdésekre, kezdeményezésekre, a munkáltatónak intézkednie, vagy 8 napon belül válaszolnia kell.
A munkavédelmi képviselő részére biztosítani kell a feladatai ellátásához szükséges átlagkeresettel támogatott szabad időt, ami a havi munkaidő legalább 10 százaléka. Biztosítani kell a szükséges dologi eszközöket és a szakmai előírásokat, továbbá a megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás, az ezt követő években évi legalább 8 órás, rendes munkaidő alatti képzésen való részvételi lehetőséget. A munkavédelmi képviselőt jogai gyakorlása során hátrány nem érheti.
Új kategóriát vezet be a módosítás a sérülékeny csoport fogalmával. Ezekre fokozott munkavédelmi előírást alkalmaz. Idetartozik az a munkavállalói kategória, amelyet testi vagy lelki adottságaik, állapotuk következtében a kockázatok fokozottan veszélyeztetnek, továbbá akik maguk is fokozott kockázatot jelentenek: például fiatalkorúak, terhes vagy nem régen szült nők, az idősek, megváltozott munkaképességűek.
A törvénymódosítás minden munkáltatóra kötelező érvényű általános szabályként rögzíti, hogy a sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókat a külön jogszabályokban foglaltak szerint óvni kell az őket különösen érintő egészségkárosító kockázatoktól.
Ez kapcsolódik a törvény azon előírásához, hogy a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, és birtokában van az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismereteknek, készségnek, jártasságnak.
Fontos alapokra helyezi a módosítás a munkavédelmi kötelezettségek teljesítéséből eredő felelősséget. Az eddigi - és jelenleg még hatályos - törvényi szabályozás a munkáltató kötelezettségévé teszi az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítását - a munkavállalók ez irányú felelősségével összhangban.
Az új szabályozás direkt módon állapítja meg a munkáltató felelősségét. Kimondja: "A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért." A megfogalmazás magában hordja a kötelezettséget is, hiszen annak hiányában felelősséget sem lehetne előírni. Egyben kimaradt a munkavállalót érintő együttes felelősség. Éles elhatárolódás látszik a munkavállalói és a munkáltatói felelősség között abból az általános jogelvből kiindulva, hogy más felróható magatartására előnyök szerzése érdekében senki sem hivatkozhat. A módosítás kimondja, hogy "a munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét". Ebből érzékelni lehet, hogy van ugyan a munkavállalónak is munkavédelemmel összefüggő kötelezettsége, de az független a munkáltató felelősségétől. Vagyis, ha e tekintetben a munkavállaló mulaszt, nem háríthatja át anyagi vagy más irányú felelősségét a munkáltatóra.
