Csökkenhet a hulladék ezüst kínálata

A bányákból és a hulladékokból nyert ezüst összmennyisége másfél évtizede elmarad a globális feldolgozói kereslettől, és a különbség tavaly már elérte a 72 millió unciát (1 uncia = 31,1 gramm). Ráadásul az ezüstöt tartalmazó hulladékok világkínálata a jövőben érezhetően csökkenhet a digitális fotótechnika elterjedésével.

Magyarországon a budapesti székhelyű Metal Art Rt. foglalkozik az ezüsthulladék újrahasznosításával, amelyből díszműtárgyakat, valamint ipari célú félgyártmányokat állít elő. Évi mintegy 8 tonnás ezüstigényének fedezéséhez szükséges hulladék beszerzése némileg nehezült az utóbbi időben, Balika István vezérigazgató-helyettes egyelőre mégsem aggódik, hogy alapanyagforrás nélkül maradnak.

Bár a másodlagos termelésű ezüst mintegy harmadát a fotóipari hulladékból nyerik, ez utóbbi döntően a röntgentechnikából származik. Márpedig a hazai kórházakban és rendelőintézetekben még gyermekcipőben jár a digitalizálás, és a fekete-fehér filmek használata várhatóan sokáig fennmarad. A lakossági fényképezőgépek kínálatában és keresletében ugyan újabban gyorsan tért hódítanak a digitális készülékek, ám ez nem okozhat nagyobb forráskiesést, hiszen már régóta - az ezüstöt nem tartalmazó - színes filmek uralják a piacot.

Az ezüstszükségletét jelenleg is közel száz százalékban hulladékból nyerő társaság emellett folyamatosan keres új beszerzési lehetőségeket, hogy ne kényszerüljön a drágább színezüstimportra. Magyarországon ugyanis nincs elsődleges forrás.

Az ezüst idei világpiaci drágulása (április elején 16 éves csúcson tetőzött a londoni árfolyam, és jelenleg is mintegy 1 dollárral haladja meg a tavalyi átlagszintet) így is kihatott a Metal Art áraira, hiszen a felhasznált hulladék beszerzési költségei - a bennük levő ezüsttartalomtól függő mértékben - szinkronban mozognak a londoni tőzsdei jegyzésekkel. Ám ez nem fogta vissza a cég termékei iránti keresletet, amely enyhén növekedett az év eleje óta.

A világon tavaly (a fotóipar gyengülő kereslete ellenére) összességében 1,6 százalékkal nőtt a feldolgozók ezüstigénye, ezen belül az ékszer- és díszműkészítőké 4 százalékot meghaladóan - derül ki a Silver Institute és a GFMS közös felméréséből. Ugyanakkor az elsődleges és másodlagos termelés együttesen alig fél százalékkal bővült, miután a bányatermelés 2002 után ismét csökkent. Az ebből adódott hiányt zömmel a megnövelt központi banki eladások pótolták.

Magyarországon is tovább erősödött tavaly az ezüst ékszerek divatja. Ezt jelzi, hogy a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézetnél már közel 15 tonna (túlnyomórészt importból származó) ezüst ékszert fémjeleztek, azaz csaknem 15 százalékkal többet, mint 2002-ben.