Egyre több bírságolási lehetőség
A hazai cégek nagy része még nem tudott tudatosan felkészülni a változásokra, a kisebb cégek pedig elsősorban akkor fordulnak külső szakemberhez munkabiztonsági tevékenységük ellátásához, ha már valamilyen probléma kényszeríti őket, ilyen például a hatósági határozat vagy telepengedélyezési folyamat szorítása.
A Magyarországon működő multinacionális vállalatok különbözőképpen viszonyulnak a munkabiztonsági és egészségvédelmi előírások betartásához. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre leginkább az amerikai cégek ügyelnek, de szorosan felzárkóztak a hazai német vállalatok is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen a téren leggyengébben az ázsiai multinacionális vállalatok teljesítenek. Utóbbiaknál szinte csak a termék, a termelés áll a középpontban, így az európai vagy ázsiai központjukban nincs is olyan szakmai részleg, amely a biztonságos munkavégzést támogatná és ellenőrizné.
A megelőzés érdekében még szorosabban be kell vonniuk a magyarországi vállalatoknak a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvosokat és szakápolókat. A törvényi változások értelmében ugyanis az eddigi munkabiztonsági szaktevékenységnek számító feladatok több esetben kiegészülnek a munka-egészségügyi szaktevékenység együttes ellátásával. Az üzemorvosoknak például több időt kell a vállalatok telephelyein eltölteniük, részt kell venniük a munkahelyi kockázatértékelésekben, az egyéni védőeszközök elrendelésében és időszakos felülvizsgálatában, valamint a gépek, berendezések üzembe helyezési folyamataiban. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok egy része ma még nincs erre teljesen felkészülve, így, ha versenyben akarnak maradni, követniük kell a jogszabályi változást, és segíteniük kell a munkaadókat.
A munkahelyi kockázatértékelés során több információnak kell majd bekerülni az elkészült jelentésbe. Így például a tervezett felülvizsgálat, valamint az előző felmérés időpontjának, hogy kik végezték szaktevékenységként a felmérést, az értékelést végző személyek azonosító adatait, illetve az adott veszélyhelyzetekben lévő érintett személyek számát is meg kell jelölni. A dokumentációt legalább 5 évig meg kell őrizni, speciális esetekben - például rákkeltő anyagok esetén - 40 évig.
Fontos, hogy a munkabiztonsági, egészségvédelmi oktatásokhoz kötelező lesz tematika készítése, a résztvevőknek pedig kötelezően alá kell írniuk az oktatási dokumentációt. Ha változások következnek be a munkavégzés során, akkor új oktatást kell tartani a vállalat munkatársai számára.
A kockázatértékelés eredményéről, a munkabiztonsági és egészségvédelmi intézkedésekről, a munkabalesetek bejelentéséről és nyilvántartásáról, a hatósági ellenőrzések (OMMF, ÁNTSZ) megállapításairól kötelezően tájékoztatni kell a munkavédelmi képviselőt.
Védelem illeti meg (vagyis nem érheti hátrány) azt a dolgozót vagy munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységet ellátó személyt, aki jóhiszemű bejelentést tesz a munkáltató (vagy megbízó) felé a vélt törvényi mulasztás miatt.
Ezentúl nemcsak a munkanapkieséssel, hanem az azzal nem járó munkabaleseteket is kötelező lesz részletesen kivizsgálni. Szól a törvény a sérülékeny csoportba sorolt dolgozókról (a vonatkozó jogszabályok alapján) is, hogy óvni kell személyüket az őket különösen érintő egészségkárosító hatásoktól.
Az eddigi gyakorlathoz képest változást jelent, hogy rendszeresen - de minimum évente egyszer - értékelni kell a vállalat munkavédelmi helyzetét és tevékenységeit, a munkavédelmi programot, valamint a munkabiztonsági szabályozásokat.
A bírságolás területén is történnek változások. A munkavédelmi bírságok ezentúl kiterjednek a kapcsolódó dokumentációs hiányosságokra is.
