Júliustól ismét folytatódhat a színlelés

Az adóamnesztia határnapjáig, június 30-ig célszerű minden gyanús vállalkozói, illetve megbízási szerződést felbontani, és a megszüntetés tényét július 31-ig be is kell jelenteni. Egyelőre úgy tűnik, hogy hivatalos formában csak a tényt kell közölnie az adóhivatallal, az érintett munkavállalók adatait nem.

A színlelt szerződések felbontását követően el lehet gondolkodni, hogy a felek milyen típusú új szerződést kívánnak kötni, munkaszerződést, vagy vállalkozóit. Vadász Iván szerint mindkettőre van lehetőség, csak jól kell megfogalmazni, és a jogszabályoknak megfelelően kell megkötni azokat. A magyar jogtudomány nem tud egzakt választ adni arra a kérdésre, hogy mi a vállalkozási szerződés. A vállalkozás is munkafolyamatra vonatkozik, és ellenértékért végzik, mint a munkaszerződés. A választóvíz: az eredmény. Nagyon szemléletes példával a Kőműves Kelemen által épített Déva vára szolgál, melynek falai éjszaka újra és újra leomlottak. Amennyiben munkavállalók építették (még ha le is dőlt a fal), akkor ők megkapták érte a bérüket, viszont ha vállalkozókkal építtették, akkor ők nem kapták meg a vállalkozási díját, mert a tevékenységnek nem volt meg az eredménye. Vállalkozói szerződésnél a felek tehát eredményben állapodjanak meg, és pontosan rögzítsék a mérhető paramétereket, emellett az eredménynek dokumentálhatónak kell lenni - hívja fel a figyelmet Vadász Iván. Ha ez teljesül, működhet újra a vállalkozói szerződés. Ez esetben viszont a vállalkozó semmiféle juttatást - mobiltelefon-, autó-, irodahasználat - nem kaphat a megrendelőtől, ezeket a vállalkozói díjba kell beépíteni. A jó vállalkozási szerződésben még véletlenül sem találhatók meg a munkaviszony elemei. Az a jó vállalkozási szerződés, amelyet nemcsak a saját korábbi munkavállalójával, de az utcáról beeső emberrel is megkötne a cég. A bíróság a vegyes szerződéseket úgy minősíti, hogy kigyűjti azokból a munkaviszonyra, illetve a vállalkozásra vonatkozó elemeket. Amelyikből többet talál, azzá a típussá minősíti a szerződést.

A korlátolt felelősségű társaság tagjai mellékszolgáltatásként közreműködhetnek a társaság érdekében. A tevékenység ugyan tb-köteles, de összességében kedvezőbb, mint a munkaviszony. E szolgáltatást a társasági szerződésben - akár utólag is - rögzíteni kell. Előny ugyanakkor, hogy az egyéni vállalkozókhoz hasonlóan a költségek elszámolhatók, kivéve az 50 ezer forint feletti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszközök értékcsökkenését. E lehetőséggel a kft.-k élhetnek, a bt.-k viszont nem. Munkavállaló is köthet vállalkozói szerződést a munkáltatóval, csak a vállalkozói szerződésben szereplő tevékenység ne kapcsolódjon a munkaköréhez, ne is hasonlítson hozzá. Pontosan elhatárolandó, mi tartozik a munkakörhöz és mi a vállalkozói szerződéshez, továbbá megoldható legyen a vállalkozás keretében az önálló munkavégzés.

Léteznek némileg aggályos megoldások is, melyek rizikóját a feleknek kell felvállalni. Egy cég létrehozhat maga mellé egy új, "projektcéget", ez esetben a munkavállaló egyik cégnél alkalmazott, a másik cégnél vállalkozó. Ez azonban már veszélyes játék, hisz az APEH kimutathatja a visszásságot, és rögtön színlelt szerződésnek minősítheti. Ezért az anyacéggel szerződő projektcégek általában nem rendelkeznek vagyonnal. Ha a projektcég megbukik, a munkavállaló, azaz a "kényszervállalkozó" rosszul járhat, hisz nála is megállapítható az adóhiány, azaz szja- és tb-hátralék. Ezért neki is érdeke a régi szerződés felbontása és új szerződés megkötése. A kivédésére alkalmasak ugyan szerződőként az evás cégek mint alvállalkozók, de azokat nehéz alapítani.

A foglalkoztatók számára a jogi visszásságok megoldására utat jelenthet a munkaerő-kölcsönzés, ezen belül is az állományba vétel intézménye - mondta el lapunknak Molnár Gábor, a MŰISZ HR Kft. vezetője. Ez egy legális lehetőség a törvényesen nem tartható megbízási és vállalkozási szerződések átminősítésére, hiszen a munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatos teendők és járulékok a kölcsönbe adó céget terhelik.

A megbízott cég a munkaerő-kölcsönzés törvényi keretein belül saját állományába veszi az eddig vállalkozóként vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatott munkavállalókat, majd a két cég között létrejött megállapodásban foglalt feltételekkel kölcsönadja az eredeti foglalkoztató számára.