Versenyhátrányban a fuvarozók
Az üzemanyag árának emelkedése alaposan megnehezítette a magyar közúti fuvarozók dolgát, ráadásul az EU-csatlakozás óta a magyar kamionok legfeljebb 200 liter üzemanyaggal léphetik át az uniós határt - mondta el lapunknak Dittel Gábor, a mintegy 30 ezer járművet birtokló, 4700 vállalkozást tömörítő Nemzetközi Magánfuvarozók Ipartestületének (NiT-Hungary) ügyvezető főtitkára. A közösségi vámjog (amennyiben nemzetközi egyezmény eltérően nem rendelkezik) szerint a kereskedelmi közúti motoros járművek üzemanyaga legfeljebb 200 literig vámmentes. Ez a rendelet azonban e korlátozást mint lehetőséget tartalmazza, de alkalmazása az EU-tagországok részére nem kötelező - mondta lapunknak Karmos Gábor, a NiT-Hungary szervezeti igazgatója.
Ennek megfelelően május elseje óta a horvát, szerb, román és ukrán határt magyar kamion csak legfeljebb a fentebb említett mennyiségű üzemanyaggal lépheti át. Az azonban, hogy a külföldi rendszámú jármű 200 literrel, vagy teli tankkal léphet be hazánk területére, azon múlik, hogy az adott országgal nemzetközi egyezmény (bilaterális közlekedési megállapodás) rögzíti-e a rendszeresített üzemanyagtartályban lévő üzemanyag vám- és adómentességét, vagy sem. Például Nagy-Britannia vagy Spanyolország esetében az egyezmény rögzíti a tartályban lévő üzemanyag vám- és adómentességét, Olasz-, vagy Franciaország esetében nem. Oroszország vagy Ukrajna esetében az egyezmény biztosítja a "teli tankos" lehetőséget, Fehéroroszország vagy Moldova esetében viszont az egyezmény 200 literes szabályozást ír elő.
Így egyes országok fuvarozói az előírások alapján versenyelőnybe kerülhetnek, mások versenyhátrányt szenvednek; a magyar fuvarozók mindegyike ez utóbbi csoportba tartozik. Ezért négy érdekképviselet (Fuvosz, KKVSZ, NiT-Hungary, VOSZ) a kérdés rendezését szeretné elérni, és azt, hogy az Országgyűlés 10 forinttal az Európai Unióban ajánlott minimumszintre, literenként 0,3 euróra, kb. 75 forintra csökkentse a gázolaj jövedéki adóját.
A NiT érvelése szerint az üzemanyag mennyiségének ellenőrzése amúgy is időigényes, a vámhatóságnak többletköltséget és -feladatot, a vállalkozásoknak pedig időveszteséget, azaz bevételkiesést jelent.
A tartályban lévő üzemanyag pontos mennyiségének megállapítása az esetek döntő többségében nem lehetséges, mely miatt a határátlépések során viták, feszültségek keletkezhetnek a hazai hatóság képviselői, illetve a magyar és külföldi vállalkozások alkalmazottai között.
Feltehető, hogy a jogalkotó elsődlegesen fiskális szempontokat kívánt érvényesíteni, amikor a lehetőséggel élve a hazai jogszabályban a 200 literes korlátozást írta elő, ám ennyi üzemanyaggal utántöltés nélkül is átszelhető Magyarország, ezért a kocsikat, ha lehet, külföldön töltik tele. A kamionok üzemanyagtartálya általában 870 literes, de - amint azt a DAF-importőr Hungarotruck Kft.-től megtudtuk - a kocsikat egyre nagyobb tartályokkal rendelik, amelyek térfogata 1500 liter is lehet.
Egy magát megnevezni nem kívánó cégvezető ugyanakkor elmondta, a nagyobb vállalkozások egy bizonyos éves fogyasztás felett kedvezményt kaphatnak az üzemanyag-forgalmazóktól, és a szerződés révén külföldön tankolva is kapnak némi kedvezményt. Ez a kutaknál literenként elérheti a 10 forintot is, de ha a fuvarozónak saját töltőállomása van, megközelítheti a 20 forintot is. (Ilyen cég azonban csak néhány van hazánkban, mert több tucat kocsi kell ahhoz, hogy a kút beruházási költségét kitermeljék.) Az említett cég vezetője elmondta, hogy a 224 forintos gázolaj saját kútjuknál nekik nettó 163 forintba kerül, mivel a fogyasztói árnál 13 forinttal alacsonyabb nagykereskedelmi árból is kapnak néhány forint kedvezményt. Így tehát az ilyen nagyobb cégeket kisebb mértékben zavarja az egyébként egyre inkább érezhető szlovák konkurencia.
