Visszavételi tervek az akkukra
Várhatóan az év második felében készül el az a jogszabály, amely visszavételi kötelezettséget írna elő a hulladékká vált elemek és akkumulátorok hasznosítása segítése érdekében, illetve meghatározná, hogy lakosonként évente mennyi hulladékot kell majd begyűjteni. A KVM szakértői már dolgoznak a rendelet előkészítésén, ám ennek kiadásával lehet, hogy megvárják az Európai Unió erre vonatkozó direktíváját, amely ugyancsak előkészítés alatt áll.
Magyarországon évente 17-18 ezer tonna leselejtezett akkumulátort gyűjtenek be újrafeldolgozási céllal, s ez több mint 90 százalékos hasznosítást jelent. A magas arány arra vezethető viszsza, hogy az akkumulátorok után termékdíjat kell fizetni, amely alól a gyártók és importőrök csak akkor szerezhetnek mentességet, ha a hulladékká váló eszközök hasznosításáról is gondoskodnak, önállóan, vagy koordinálószervezet megbízásával. Idén 92 százalékos hasznosításról kell gondoskodni a - részleges - mentességhez, teljes mentesség pedig ennek túlteljesítése esetén kapható.
A hasznosítás megszervezésével két koordinálószervezet, s egy további cégcsoport foglalkozik. Balatoni Henrik, a három magyarországi akkumulátorgyártó cég által megalakított Hungakku Kht. ügyvezetője elmondta: a koordinálószervezetnek három hulladékhasznosító és több mint 30 kötelezett partnere van, amellyel a hazai kibocsátás felét fedi le, míg a másik ötven százalékon a Hungarohab Kht., valamint az Ereco Rt. nevével fémjelzett cégcsoport osztozkodik.
A begyűjtött akkumulátorokat, megfelelő magyarországi feldolgozókapacitás hiányában, Ausztriában, Szlovéniában és Csehországban hasznosítják. Emellett lehet, hogy hamarosan egy Pozsony melletti ólomfeldolgozóba is beindulhat a hasznosítási célú hulladékexport, amely jelentős megtakarításokat eredményezhet idehaza. Ugyanakkor a környező államok kapacitásai miatt továbbra is kétséges, hogy Magyarországon érdemes lenne-e belevágni egy akkumulátorhasznosító üzem építésébe - vélekedett Balatoni Henrik.
Egyelőre sokkal kisebb arányú a hasznosítás a szárazelemeknél, amelyeknél nincs olyan ösztönző eszköz, mint a termékdíj, ezért országos begyűjtőhálózat sem működik. Magyarországon évente közel 2,5 ezer tonna szárazelem kerül forgalomba, ám az FKF Rt. által a középületek egy részében elhelyezett gyűjtőedényeken kívül csak néhány lakossági hulladékudvarban van lehetőség a leselejtezett szárazelemek külön elhelyezésére. Ennek kapcsán Cserépy Zoltán, az Elem- és Akkumulátor Forgalmazók Egyesülésének (EAFE) vezetője elmondta: terveik szerint a rendelet kiadását követően kezdik meg egy országos gyűjtőhálózat kialakítását, amely 2005-ben állhat fel. A cél az, hogy lehetőség szerint minden településen elérhetővé tegyék a hulladékelemek külön gyűjtését. Az EAFE-nek jelenleg 14 alapító és két szerződött tagja van, akik a hazai forgalmazás 85-90 százalékát fedik le. Cserépy Zoltán elmondta: az egyesülésbe tömörült gyártók a tervek szerint egy közhasznú szervezetet fognak létrehozni a begyűjtés és a hasznosítás megszervezésére, amelyhez más érintett vállalkozások is csatlakozhatnak majd. (NIG)
