A tanulmányi szerződés előnyei és hátrányai
Ajánlott tanulmányi szerződést kötnie annak, aki önerőből nehezen oldaná meg a tanulmányok finanszírozását, vagy aki elég elszánt ahhoz, hogy képezze magát, és a munkáltatói vagy épp a saját elvárásoknak így feleljen meg. Nem ajánlott azonban annak, aki nem akar a cégnél hoszszabb távon dolgozni vagy egyszerűen csak az elköteleződés riasztja, és annak sem javasolt, aki nem szeret tanulni, így várhatóan félúton feladná egy iskola elvégzését.
A munkáltatónak pedig akkor érdemes tanulmányi szerződést kötni, ha hosszabb távon számít egy-egy kiváló munkatársra, vagy a technikai-technológiai fejlesztései megkívánják alkalmazottai szakismeretének megújítását, frissen tartását, de nem szeretné, ha a képzésbe befektetett pénzét más cég hasznosítaná, például egy-egy munkatárs átcsábításával.
Egy munkáltatónak - igaz - fizetni kell a szerződésben vállalt támogatást, költségeket, sőt, tanulmányi szabadságra kell engednie a dolgozót, az oktatási napokra, vizsgákra el kell engednie őt, mégis a cégek vannak jobb helyzetben egy szerződés megkötésekor. Ugyanis ha a munkavállaló nem teljesíti a kötelességeit, a cég visszakérheti a támogatásként adott összeget - hívja fel a figyelmet Gondol Daniella jogász. A tanulmányokat a szerződésben megjelölt megfelelő eredménnyel kell elvégeznie a munkavállalónak, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehetnek néha gyengébb osztályzatai is. Tehát a tanuló munkavállaló a szerződéssel arra vállal kötelezettséget, hogy az anyagi támogatásért - ami lehet tandíj, útiköltség, vagy akár tankönyvek - tanulmányait eredménnyel folytatja, illetve az előírt időtartam alatt eredményesen befejezi azt. A befejezést követően pedig a fennálló munkajogviszonyát a támogatást nyújtó cégnél fenntartja, azt saját kezdeményezéssel nem szünteti meg. Ennek célja, hogy a befektetett anyagi tőkét szellemi tőkévé alakítsák át, azaz a támogatást nyújtó cég javára hasznosítsa a megtanultakat.
A tanulmányi szerződés rögzítheti, hogy a tanulni vágyó munkavállalónak a képzettség megszerzése után mennyi ideig kell a munkáltatónál maradnia. Minél több támogatást kap valaki, elvileg annál hosszabb ideig köteles a munkáltatónál dolgozni, ám a kötelezően munkaviszonyban töltött idő tartama nem lehet több öt évnél. Érdemes úgy kalkulálni és kalkuláltatni a kötelezettség mértékét, hogy arányos legyen a támogatás mértékével. A cégek általában azzal kötnek szerződést, akinek a képzettségére szükségük lesz. Gond akkor van, ha a vállalat rosszul mérte fel, hogy a jövőben milyen szakismeretre van a piacon szüksége, hiszen egy képzés hosszú évekig is eltarthat.
A munkavállaló és a munkáltató között lehet cserbenhagyás, ha a szerződés ellenére a dolgozó úgy dönt: a finanszírozott képzés jó volt, de már nem a cégnél szeretné kamatoztatni a megszerzett tudást. Ilyenkor a tanulmányi szerződés ugyan kötelez, vagyis a kapott támogatást, illetve annak időarányos hányadát vissza kell fizetni a cég kasszájába, sokszor ez a tartozás mégis behajthatatlan.
A jogi eljárás és a vele töltött idő néha többe kerül, mint maga a tartozás összege.
Minden munkavállalónak érdemes átgondolnia, megéri-e megkötni a szerződést: vállalja-e, hogy utána kötelezően annál a munkáltatónál dolgozik, és vállalja-e a kockázatot, hogy szerződésszegés esetén rengeteg pénzt kell visszafizetnie. Lehet ugyanis, hogy érdemesebb anyagi áldozatot hozni, hiszen az "új" tudás birtokában szabadon választhat munkát és munkahelyet. Érdemes tehát mérlegelni, mit nyújt és mit vár el a munkáltató. Érdemes figyelmet szentelni arra is, hogy pontosan milyen költségeket vállal át a munkáltató, például csak tandíjat vagy akár az esetleges utazás, szállás költségeit is.
