EU: kérdések és válaszok - 15.

Indíthatnak-e magyar állampolgárok vállalkozást az EU-ban?

Mindennemű korlátozás nélkül, az adott tagország által szabályozott feltételekkel. A vállalkozásokra vonatkozó letelepedési jog szabadságának biztosítása érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyeket valamely tagállam rendelkezései szerint alapítottak, és amelyek alapszabály szerinti székhelye az unión belül van, szabadon végezzenek gazdasági tevékenységet bármely tagállamban. A tőke szabad áramlása biztosítja továbbá az unió minden polgára számára azt a jogot, hogy szabadon alapíthasson vállalkozást bármely tagállam területén. A vállalkozóval tarthatnak azok a közvetlen családtagjai is, akik bár önállóan vállalhatnak munkát, de önálló vállalkozói tevékenységet nem folytathatnak.



Támogathatja-e az állam továbbra is a kisvállalkozókat?

Habár a közösségi versenypolitikában előírt állami támogatások tilalma igen széles körre terjed ki, a tagállamoknak módjukban áll támogatni a kis- és középvállalkozásokat, a kutatás-fejlesztési projekteket, a környezetvédelmi és foglalkoztatási célú beruházásokat, valamint a bizonyos támogatási értékhatárt meg nem haladó akciókat. Ennek megfelelően a kkv-k támogatása a közösségi programok igénybevételével egyre hangsúlyozottabbá fog válni. Ezen túlmenően a magyar kis- és középvállalatok kereskedelmi tevékenységének elősegítésére több pályázati lehetőség, partnerkereső és egyéb üzleti szolgáltatás áll rendelkezésre.



Mi történik a hazánkban bejegyzett védjegyekkel?

Az EU-ban a védjegyoltalom a közösség egész területére kiterjed. Az oltalmak bejegyzését az Alicantéban (Spanyolország) működő közösségi hivatal végzi. Május elsejét követően a közösségi védjegyek jogosultjai kizárólagos oltalmat élveznek Magyarország területén is.



Igaz-e, hogy a vállalkozóknak a tagságot követően új levélpapírt kell gyártaniuk?

A társaságok levélpapírjaikon és megrendelőlapjaikon kötelesek feltüntetni, hogy melyik cégbíróságon tartják nyilván a társaságot, a nyilvántartásban hány bejegyzés szerepel, hol van a székhelye, valamint ha felszámolás alatt áll, akkor ezt a tényt. Ha a papírokon szerepel a társaság tőkéje, akkor külön fel kell tüntetni a jegyzett és a befizetett tőkét.