Hasznosítás anyagi buktatókkal

Ma már a technikai feltételek gyakorlatilag az összes műanyaghulladék-fajta hasznosításához adottak, a kérdés inkább az, megoldható-e gazdaságosan a hulladékká vált anyagok újrafeldolgozása. Műanyaghulladékok keletkeznek az új termékek gyártása, illetve a továbbfeldolgozás és a konfekcionálás során, továbbá a termékek - például a csomagolóeszközök - elhasználódása következtében is. Az előbbiek esetén a hulladék többnyire még helyben, vagy legalábbis viszonylag kis ráfordítással összegyűjthető, s az így visszanyert anyag csak kismértékben szennyezett. Jóval komplikáltabb ugyanez a kommunális hulladékoknál, ahol a műanyagok gyűjtésére külön infrastruktúrát kell kiépíteni, amelynek költsége a gyűjtési kör bővítésével ráadásul ugrásszerűen emelkedik. A műanyaghulladékokat gyártmány-, nyersanyag- vagy energianyerés céljából is lehet hasznosítani. A kémiai lebontás a lebomló műanyagok esetén jöhet számításba, ám ezek tulajdonságai még nem érik el a hagyományos műanyagokét, ezzel szemben külföldön az energetikai célú égetés széles körben elterjedt. Igaz, Magyarországon egyelőre egyetlen helyen, a rákospalotai égetőben égetnek kommunális hulladékot.

Az anyagában történő hasznosítás menete minden esetben utóválogatással és aprítással kezdődik, ám a nagy tisztaságú hulladékok esetében további teendő nincs is, az így előállított darálék már alkalmas más termékek előállítására. Ezzel ellentétben a szennyezett műanyaghulladékokat az aprítást követően mosni, granulálni kell, csak ezt követően használhatók fel új termékek gyártásához. Ez utóbbiak esetén a feldolgozáshoz nagyobb beruházásra van szükség, és a hasznosítás gazdaságossága is nagyobb mértékben függ a piaci viszonyoktól. A PET palackok feldolgozásával  foglalkozó cégek például Európa-szerte komoly gondokkal küszködnek, mióta a távol-keleti kereskedők egyre nagyobb mennyiségben jelennek meg felvásárlóként a hulladék-

piacon. Ennek hatására a műanyaghulladékok ára jelentősen megemelkedett, s szakértők szerint a feldolgozó cégek pillanatnyilag kivárnak, s többségük elhalasztja az újabb fejlesztéseket.

Magyarországon 2002-ben összesen 180 ezer tonna műanyag csomagolóeszköz-hulladék keletkezett, s ez a mennyiség 2005-re várhatóan eléri a 200 ezer tonnát, emellett egyre nagyobb mennyiségben jelennek meg a leselejtezett gépjárművekből és az elektronikai eszközökből származó műanyaghulladékok is. A csomagolási eredetű műanyaghulladéknál az anyagában történő hasznosítás aránya az évezredfordulón 10 százalék körüli volt, amelyet a hulladékgazdálkodási törvény értelmében 2005-re 15 százalékra kell növelni, azaz jövőre közel 30 ezer tonna műanyag csomagolási hulladék begyűjtését és újrafeldolgozását kell megoldani Magyarországon.