Javításra szorul a kommunikáció
A belső kommunikáció javítását, és a munkavállalók kompetenciáinak fejlesztését tartanák leginkább szükségesnek a hazai vállalatok. Ez derül ki az IVM-Bridge Kft. által készített helyzetfelmérésből, amely a Magyarországon működő társaságok működésfejlesztési igényeiről szólt, valamint a tanácsadó cégek szolgáltatásaival való elégedettséget vizsgálta több mint ötven hazai cég példáján keresztül. A felmérés szerint a kommunikáció javítása mellett a világos döntési hatáskörök, felelősségek kialakítását is fontosnak tartják a magyar cégek.
A külső tanácsadók alkalmazása leginkább az it-támogató rendszerek, valamint a munkavállalók képességeinek, kompetenciáinak fejlesztése terén jellemző, legkevésbé a világos döntési hatáskörök és felelősségek, a vállalati politikák és az irányítási folyamatok fejlesztése kapcsán. Elmondható, hogy a vállalatok többsége nem annyira a hard, mint a soft tényezők fejlesztésében igényli leginkább a külső segítséget.
Míg a fejlesztési igények egyharmadára a cégek külső tanácsadókat alkalmaznak, addig a megjelölt működésfejlesztési területek fontossága, és a külső tanácsadók alkalmazása között statisztikailag nem mutatható ki kapcsolat.
A tanácsadókkal való elégedettség leginkább a belső kommunikáció fejlesztése terén a legmagasabb. Kiemelkedő még az elégedettség a munkavállalói képességek, a kompetenciák fejlesztése terén is, alacsony viszont az irányítási folyamatok fejlesztése és a közvetlen költségcsökkentési intézkedések kialakítása kapcsán. A hazai vállalatok tanácsadói piaccal szembeni elégedettsége összességében közel 60 százalékos.
A felmérés készítői arra is rákérdeztek, hogy a külső tanácsadók kiválasztásánál milyen szempontok dominálnak. A megkérdezettek többsége testreszabott egyedi megoldásokat szeretne kapni, a következő legfontosabb megítélési szempont a szakmai megalapozottság, a tartalmi megfelelés, majd a komplex, átfogó programok kínálata. Legkevésbé a gyorsaság, a megfelelő referenciák és az ár szerepelt kiválasztási szempontként.
A megkérdezettek a külső tanácsadót nemcsak a programkidolgozás szakaszába, hanem a megvalósítást is felölelő teljes folyamatba vonnák be.
Míg az Európai Unió más országaiban a működésfejlesztési akciók között jelentős súllyal bír a tevékenységek kihelyezése mint a hatékonyság fejlesztés egyik kulcsa, addig a felmérés alapján a hazai vállalatok gyakorlatára ez szinte egyáltalán nem jellemző. Az új tevékenységek integrálása közepes mértékben jellemző, vagyis a megkérdezetteket stratégiájuk alapján inkább a terjeszkedés, mintsem a tevékenységek felhagyása a jellemzi. (KI)
