Kényszervállalkozók menedéke
Hétfőn kiderül, kapnak-e még időt szerződéseik rendezésére a kényszervállalkozások. A parlament ugyanis akkor dönthet arról, hogy június 30-áról - fél vagy egy évvel - meghosszabbítja a kényszervállalkozások felszámolásának törvényi határidejét.
Az önfoglalkoztatási rendszer kialakításával a kormányzat csökkenteni szeretné a színlelt szerződések számát, s elérni, hogy a foglalkoztatók ne tudjanak kibújni az adó- és járulékfizetési kötelezettségek alól.
Több mint egy éve született meg az a vitaanyag, amely az egyik atipikus munkavégzés, az önfoglalkoztatás szabályozásának lehetőségeiről szólt. Elsősorban a meglévő szakmai törvény módosításával vagy egy új törvény alkotásával képzelte el a kormány a kényszervállalkozások felszámolását, pár hónappal később azonban kiderült, nem egy önfoglalkoztatói törvénynek kellene készülnie, hanem szakmaspecifikus, önálló jogszabá-lyoknak.
Szakértők szerint azért is indokolt kitolni a határidőt, mert jogszabályi szinten sem egyértelmű és koherens, mit is jelent Magyarországon az önfoglalkoztatás, így a most még eltérő jogszabályokat harmonizálni kell - véli Gyepes Péter ügyvéd. Szerinte míg a jelenleg érvényben lévő kormányhatározat munkaviszony jellegű jogviszonyként tünteti fel az önfoglalkoztatást, addig más törvényi szinten lévő jogszabály nem feltétlenül erre utal. Önfoglalkoztatásnak, de munkaviszonyon kívüli jogviszonynak tekinti például a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló (1991-es) törvény annak a munkanélkülinek a helyzetét, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységet folytat, és gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról. A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló, 1998-as törvény szerint külföldi állampolgár is folytathat önálló vállalkozói tevékenységet Magyarországon, és ezt önfoglalkoztatás formájában teheti. Itt az önfoglalkoztatás cégre vonatkozik, s nem munkajogi, hanem valamilyen polgári szerződéses viszony keretén belül.
A kormányrendelet értelmében a minisztériumok feladata, hogy a művészek, az újságírók, a biztonsági és vagyonőrök, a sportolók, a fuvarozók önfoglalkoztatására külön szabályozási javaslat szülessen. A speciális esetek száma tovább nő, Gyepes Péter szerint például a programozói munka is speciális szakmának számít. Közös jellemző, hogy igen sok polgári jogelem jelenik meg a jogviszonyban, ezért sem a munka-, sem a polgári jogi szabályozás önmagában nem elegendő, ezeket ki kell egészíteni egymással.
Van ráció abban, hogy az önfoglalkoztatás szabályozásakor egyes szakmákat kiragadnak, de nem szabad szétaprózni a jogalkotást, hívta fel a figyelmet Gyepes. Nem szakmánként lenne szükség a szabályozásra; ahol a polgári vagy munkajogviszony keveredésétől tartanak a jogalkotók, ott egy általánosabb szabályozást kellene létrehozni, amely kifejezetten a kevert jogviszonyra vonatkozhat.
Mások szerint az önfoglalkoztatást tb- és járulékfizetési oldalról kellene szabályozni, s a németországi lehet a minta - véli Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Németországban törvényileg különböztethető meg a színlelt és a valódi munkaviszony. A látszólag önálló foglalkoztatásra is kiterjed a járulékfizetési kötelezettség. Ez azért is példaértékű, mivel nemcsak a jogviszonyok sajátosságait veszi figyelembe, hanem járulékfizetési szempontból eltünteti a munkaviszony és a polgári jogi foglalkoztatás közti különbségeket. A színlelt szerződések nagy részénél feleslegessé teszi a jogellenes helyzet fenntartását, hiszen költségekben semmilyen előnyt nem jelent a foglalkoztató számára.
