Kft.-tag közreműködése
Ha a tag a társaság részére személyes közreműködést vállal, tisztázni kell, hogy ezt milyen jogviszony alapján teljesíti. Ha mellékszolgáltatásként és nem munkaviszony vagy megbízási szerződés alapján, úgy annak részletes szabályait a társasági szerződésben kell rendezni - fejtette ki a következő ügyben a Fővárosi Íitélőtábla.
A cégbíróság elutasította az érintett kft. változásbejegyzési kérelmét, mondván: a társaság nem rendelkezett az új tagja által nyújtandó mellékszolgáltatás feltételeiről. A bíróság szerint a tag nem munkaviszonyon alapuló személyes közreműködése mellékszolgáltatás, így feltételeit a társasági szerződésbe kell foglalni. A cég fellebbezett. Azzal érvelt, hogy - a társasági törvény értelmében - tagja nem munkaviszonyon alapuló és mellékszolgáltatásnak nem minősülő közreműködéssel is gyarapíthatja a kft.-t. A jogszabály ugyanis úgy fogalmaz, hogy a tagok által végzett személyes közreműködés - ha nem munkaviszonyban történik - mellékszolgáltatásnak minősülhet. A feltételes módból pedig egyértelműen következik, hogy a tagok döntik el, közreműködésük mellékszolgáltatás-e, vagy sem.
Az ítélőtábla megalapozottnak találta a fellebbezést. Utalt a törvényre, amely szerint a kft. tagjai - törzsbetétjük szolgáltatásán kívül - egyéb vagyoni értékű szolgáltatást teljesíthetnek. A törvény értelmében a társasági szerződés szükség szerint rendelkezik a tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokról, azok feltételeiről és a nem megfelelő teljesítés esetén fizetendő kötbérről. Nem mindegy, hogy a tag milyen jogviszony - így munkaviszony vagy megbízás - alapján teljesíti a személyes közreműködést. Amennyiben a tevékenységet mellékszolgáltatásként végzi, úgy annak szabályait a társasági szerződésben kell rendezni, míg ha megbízásról van szó, elegendő csupán utalni a szerződésre.
A személyes közreműködés tehát akkor minősül mellékszolgáltatásnak, ha nem munkaviszonyon alapul, és annak teljesítésében a tagok kifejezetten megállapodtak. A társasági szerződésben való szabályozási kötelezettség ebben az esetben áll fenn. Helyes tehát a fellebbező álláspontja, vagyis megalapozatlan az elsőfokú bíróság határozata - hangsúlyozta az ítélőtábla.
