Nyugaton bővül a munkaidő
Az egész német gazdaságra is kihathat a Siemens és a szakszervezetek 35 helyett 40 órás munkahétről kötött megállapodása: a DaimlerChrysler máris bejelentette, hogy költségeinek redukálására tízezer munkavállalójától kellene megválnia, ám vizsgálják, hogy elbocsátások helyett miként csökkenthetnék bérköltségüket. A hosszabb munkahetet támogatja a Philips, sőt a közkézben lévő Deutsche Bahn is.
Alighanem a francia 35 órás munkahét sem lesz sokáig tartható, s Ausztriában is komolyan foglalkoznak a munkahét meghosszabbításának gondolatával.
Bár hazánk a statisztikai adatok tükrében mind az óradíjak, mind az egy hétre eső munkaórák számát tekintve jobban áll Németországnál, a Siemens múlt heti egyezsége lényegesen csökkentheti a hozzánk érkező német tőkebefektetés nagyságát - vélik egyes hazai szakértők. Más gazdaságkutatók szerint viszont a jól képzett és olcsó magyar munkaerő még mindig komparatív versenyelőny hazánk számára, így a paktum hatását csak rövid távon érezheti meg a gazdaság.
A német gazdasági elemzők szerint a 40 órás munkahét viszszaállítása lényegesen javítaná a német munkaerőpiac versenyképességét, ugyanis az óránként a több mint 28 eurós svéd és a 27 eurós dán munkások után a németek dolgoznak az EU-ban legdrágábban, mintegy 26 euróért. Rainer Wend, a kormányzó Német Szociáldemokrata Párt gazdasági bizottságának elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak kifejtette: a Siemens esete nem lesz egyedülálló, a cégeknek ugyanis muszáj versenyképességükön javítani, akár a bérköltségek relatív csökkentésével is.
Igaz ez akkor is, ha a munkaerőköltséget tekintve még így sem versenyezhetnek az új EU-tagokkal, mert ott nemcsak az átlagos munkaórák száma nagyobb, de a bérek is alacsonyabbak. A német statisztikai hivatal adatai szerint a németek heti 35,4 órát dolgoznak, míg például itthon ez - az Eurostat adatai szerint - átlagosan 41,4 óra. Eközben a tíz új tagállamban a német költségek harmadával-tizedével, átlagosan 2,5-8,98 eurós óránkénti költséggel kell számolni. Bár a 3,83 eurós magyar óradíj még ebben a viszonylatban is alacsony, Romániában (1,35 euró/óra) és Bulgáriában (1,51 euró/óra) ennél is olcsóbb a munkaerő.
Ahogy Manfred Wennemer, a Continental németországi vezetője a Die Weltnek nyilatkozva ki is emelte: a mostani módosításokkal nem Lengyelországgal vagy Romániával akarnak versenyezni, csupán arról van szó, hogy a német gazdaság már a környező nyugat-európai államokkal szemben is hátrányba került. A hollandok és a franciák is többet dolgoznak, miközben az órabérek is kisebbek. Mivel a német dolgozók aligha fogadnák el fizetésük megnyirbálását, a munkaidő megtoldása lehet az egyetlen kilábalási út.
