Rések a munkavédelmi piacon
Folyamatosan bővül a munkavédelmi eszközök és egyéni védőfelszerelések magyarországi piaca, elsősorban annak köszönhetően, hogy dinamikusan nő a kisebb forgalmazó cégek száma - közölte érdeklődésünkre Bogos Csaba, a munkavédelmi felszereléseket forgalmazó QP Kft. ügyvezető igazgatója. Az új szereplők megjelenését indokolja, hogy a magyar vállalkozások harminc százaléka gyakorlatilag semmilyen munkavédelmi és munkabiztonsági ráfordítással nem számolt eddig. A lehetőségek kiaknázására - az interneten és katalóguson keresztül történő értékesítés mellett - a QP Kft. májusban nyitotta meg első hagyományos üzleteit. A franchise rendszerben terjeszkedő vállalat a közeljövőben újabb áruházat nyit majd Pécsett, és terveik szerint a következő három évben 16 új bolttal bővítik hálózatukat - mondta el Bogos Csaba. Az előzetes piaci várakozásokkal ellentétben azonban nem hozott jelentős változást az egyéni védőfelszerelések és munkavédelmi eszközök forgalmában az európai uniós csatlakozás sem.
A munkavédelmi felszerelések mintegy 10-15 milliárd forintos hazai piacának sajátossága a külföldi termékek rendkívül magas aránya. Ennek egyik oka, hogy a magyar gyártók önmaguk akarják intézni az értékesítést is. Emiatt a végfelhasználók és a hazai kereskedők ugyanolyan áron juthatnak hozzá termékeikhez, így az értékesítők számára nem kifizetődő a magyar gyártók termékeinek forgalmazása. Ez a helyzet sorozatos csődökhöz vezetett. Ezt a folyamatot jól szemlélteti a védőkesztyűgyártás helyzete, az ezzel foglalkozó magyar cégek túlnyomó többsége tönkrement az elmúlt években.
A hazai vállalkozások jelentős részére jellemző, hogy nincsenek tisztában a rájuk vonatkozó munkavédelmi előírásokkal. Így pél-dául kevesen tudják azt, hogy az irodákban is el kell helyezni legalább egy elsősegély egységcsomagot. A szigorúbb ellenőrzés mellett tehát a tájékoztatás válhatna a másik olyan eszközzé, amivel el lehetne érni a munkavédelmi szabályok betartását. Valamivel kedvezőbb a helyzet a nemzetközi hátterű cégeknél, hiszen az ő esetükben az anyavállalat a munkavédelem területén is a nemzetközi normákat hozza magával.
Az elmúlt években nem következett be gyökeres változás a munkavédelmi előírások betartása terén a magyar vállaltok körében. Annak ellenére, hogy a munkavédelem azon kevés területek egyike volt, amiben Magyarország nem kért derogációt - vagyis az uniós előírásokat hazánk a csatlakozást követően azonnal átvette és alkalmazta -, a munkáltatók jelentős hányada továbbra sem fordít kellő figyelmet a megelőzésre, a munkavédelmi előírások betartására. Egyes becslések szerint a munkaadók a munka közbeni balesetek 20-25 százalékát nem jelentik be hivatalosan. Ez arra vezethető vissza, hogy az ellenőrzés, a büntetés visszatartó ereje nem elég hatásos, sok munkáltató a bírság összegét eleve belekalkulálja költségvetésébe, vállalva még a törvénysértést is.
Az európai uniós munkavédelmi előírások átvétele és gyakorlati alkalmazása azért is fontos, mert ez az egyik előfeltétele annak, hogy hazánk megfeleljen a munkaerő szabad áramlását biztosító közösségi elvárásoknak. Az Európai Unióban ugyanis a munkavállaló mindenhol azonos szintű védelemre jogosult, függetlenül attól, hogy mely tagállamban dolgozik.
