Visszaeső lendület a magyar bútorpiacon

Míg a rendszerváltás előtt a magyarországi bútorkereskedelem lényegében egybeforrott a Domus névvel, ma már a statisztikai hivatal adatai szerint több mint háromezer bútorüzlet működik hazánkban, sőt egyes tanulmányok több mint ötezer boltról tudnak. Az ágazatban sok szűk esztendő után az élénkülés jelei először 1996 táján mutatkoztak, de az igazán látványos fellendülés az ezredfordulóig váratott magára. Az egyre növekvő piaci tortán nemcsak szakboltok, áruházak osztoznak, hanem a hipermarketek is kínálnak a lakást kényelmesebbé tevő termékeket, ráadásul az elmúlt egy-két évben a barkácsáruházak is beléptek a piacra. Sőt, újabban a magyar Quelle Bt. is felismerte a bútorban rejlő felfutási lehetőségeket. Kanizsai Zsuzsanna ügyvezető igazgató elmondta: a csomagküldő az idén felvett a katalógusába néhány terméket, s a biztató eladási adatok hatására ősszel tovább bővül a bútorkínálat.

Az ezredforduló tájékán - a bevásárlóközpontok és a műszaki áruházak megsokszorozódása után - a bútorkereskedelmet a gomba módra szaporodó üzletek, áruházak jellemezték, s a nagyok között is megindult a fogyasztókért folyó verseny. Ez utóbbiak versenye egyelőre a fővárosra koncentrál. Az 1990 óta itthon is jelen levő svéd IKEA 1999-ben adta át a közönségnek második áruházát. Ugyanekkor vetette meg lábát hazánkban a vezető osztrák bútorkereskedelmi hálózatnak számító Leiner/Kika csoport is a Michelfeit áruházak átvételével. Az új évezred első évében őket az egyik legnagyobb német bútorkereskedelmi cég, a Möbelwalther tulajdonában lévő - a kedvező tapasztalatok nyomán azóta újabb áruházat is nyitó - Sconto Bútor követte. A verseny erősödésére a piacvezető IKEA azonnal válaszolt: 2003 tavaszán megduplázta Örs vezér téri áruháza eladóterét, mire ősszel - épp a másik boltjával szemben - nyílt meg Budaörsön a harmadik Kika.

A versenyt tovább élezte az élénkülő lakáspiac és a 2000 óta erősödő bérkiáramlás. Az ezredfordulón bevezetett államilag támogatott lakáshitelek hatására meglódult a lakáspiac, majd a kormányváltás után a bérek növekedési üteme is megugrott. Mindezek következtében a bútor-kiskereskedelem - a KSH adatai szerint - a 2002-es hétszázalékos bővülés után tavaly 22 százalékkal gyarapodott. Mivel a magyar bútorgyártás ezalatt 2003-ban negyedével viszszaesett, a nagyobb keresletet főként a behozatal elégítette ki, s ennek fennmaradására lehet számítani az idei első negyedéves külkereskedelmi áruforgalmi statisztikák alapján is.

A bútorkereskedelem fővároscentrikussága teljesen érthető - magyarázta Turi András, a Sconto Bútor Kft. ügyvezető igazgatója. A népesség megközelítően harmada Budapesten és az agglomerációban él, ráadásul itt a magyarországi átlagot meghaladó bérekért dolgoznak az emberek.

A hazai bútorkereskedelem éves forgalmát nehéz számszerűsíteni. A statisztikai hivatal felmérése szerint tavaly közel 100 milliárd forint értékben vásároltunk bútort, de a KSH nem méri az öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek teljesítményét. Így egyes tanulmányok 150 milliárd forintra, vagy akár ennek duplájára teszik a piac nagyságát. Az igen tág intervallum hátterében a szakmai berkekben csak garázsbútorosoknak hívott, számla (és áfa) nélkül értékesítő kisebb vállalkozások állnak. A nagyobb cégek éppen ezért abban bíznak, hogy az uniós tagság "kifehéríti" majd a piacot és javítja forgalmukat. (A KSH adatai szerint az 50 fő feletti cégek tavaly az iparági árbevétel 56 százalékát mondhatták magukénak.)

Az IKEA Lakberendezési Kft. marketingigazgatója, Marsó Gabriella úgy látja, a forgalomnövekedés a fentieken túl a lakberendezés iránti folyamatosan növekvő igénynek is köszönhető. A svéd csoporthoz tartozó, tavaly tízszázalékos forgalombővülést elérő társaság elsősorban áraival kíván a vásárlók kedvében járni: ez évben az áruk döntő többségét a tavalyinál alacsonyabb vagy azzal megegyező áron kínálják. Az árbevételének háromötödét bútorértékesítéssel megszerző vállalalt másik csábereje, hogy száznál is több berendezett enteriőr inspirációval, lakberendezési ötlettel is szolgál a látogatóknak.

Az egyharmados magyar beszállítói aránnyal működő Kika Lakberendezési Kft. legfőbb fegyvere a széles áruválaszték, és - a tulajdonosi háttérből adódóan - a beszerzési árelőny - közölte Juhász Attila ügyvezető igazgató. Az első helyet megcélzó, forgalmának kétharmadát bútorkereskedelemmel szerző cég - érzékelve a vidéki vásárlóerő növekedését és a várhatóan továbbra is erős keresletet - terjeszkedik: három-négy éven belül újabb áruházat építene Budapesten, de megjelenne Pécsen, Győrben, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon is.

Az IKEA-hoz hasonlóan elenyésző magyar beszállítói aránnyal dolgozó, árbevételének nagyobb részét bútoreladásból megteremtő Sconto Bútor Kft. kínálatával az alsó-középréteget célozza meg, ezért az olcsóbb termékekre helyezik a hangsúlyt. A vásárló kiszolgálása és a dolgozók képzése nagyon fontos, ezeken a területeken kell folyamatosan fejlődni - tette hozzá Turi András. Az ügyvezető a többi, lapunk által megkérdezett vállalatvezetővel egyetemben úgy véli, az uniós csatlakozás a garázsbútorosok megszűnésének felgyorsulásán kívül szinte semmilyen változást sem hoz a hazai bútorkereskedelemben, hiszen az import már eddig is nullaszázalékos vám alá tartozott.

A fenti három társaság bővítése, terjeszkedése érinti a legérzékenyebben a közel húsz áruházat üzemeltető, főként vidéki városokban jelen levő Domus Lánc Kereskedelmi

Kft.-t. Ez érthető is, hiszen a zömében lakossági bútorokat értékesítő, Fotex csoporthoz tartozó hálózat forgalmának 45 százaléka a két fővárosi egységben realizálódik. Az ottani kapacitásbővülés és kisebb vidéki bérlemények felmondása tavaly az árbevétel kétszázalékos csökkenését eredményezte. Vidéki terjeszkedésnek és árversenynek nincs értelme, helyette a többi nagytól való markáns elkülönülésre helyezzük a hangsúlyt - közli Báthory Béla ügyvezető igazgató. Részint ezért, részint mert a hazai bútorgyártók elmaradt fejlesztései miatt nincs új választék a keresletbővülés által leginkább érintett alacsony és közepes árfekvésű árukörben, az importbútorok aránya folyamatosan emelkedik a vállalatnál, s mára megközelítette az ötven százalékot is.

A cégek erre az évre vonatkozó várakozásai nagymértékben eltérnek. Az IKEA terveiben 16 százalékos forgalomnövelés áll, a Kika ügyvezető igazgatója a bútorkereskedelem stagnálása mellett cége bútorértékesítésének szerény bővülésére számít, a Domusnál pedig az első négy hónap visszafogott keresletről tanúskodó adatai után a fogyasztói bizalom erősödésére, és éves szinten nem csökkenő árbevételre számítanak.

A dinamika visszaesését az ágazat elsősorban a bérkiáramlás lassulásának a számlájára írja. Szerepet játszik ebben a telekommunikációs eszközök által keltett bizonytalanság is, hiszen tartós fogyasztási cikk lévén, egy új bútor beszerzése halasztható. Lovkó Csaba, a Quattro Mobili kereskedelmi igazgatója arra hívja fel a figyelmet, nagy politikai események környékén a vásárlók inkább kivárnak.

Abban azonban minden megkérdezett egyetértett, hogy az állami lakástámogatások megnyirbálása egyelőre nem érezteti hatását, a lakberendezési cikkek iránti kereslet mérséklődése 2005 közepére-végére várható. Az elkövetkező években azonban a rendelkezésre álló jövedelem növekedésével párhuzamosan a bútorok iránti kereslet is erősödhet, ez pedig kiolthatja a szigorodó hitelkondíciók kedvezőtlen hatását.

A közepes nagyságú társaságnak számító Quattro Mobili kereskedelmi igazgatója szerint reális veszély, hogy a nagyok vidéki terjeszkedésbe fognak, a kicsik a komplett vásárlókiszolgálással, a személyes kapcsolat kialakításával és kisebb árréssel vehetik fel a versenyt. A további fejlődési potenciált jól jelzi, hogy amíg a németek vagy angolok hat-nyolc évente cserélnek bútort, a magyaroknál a bútorforgási sebesség 15-20 év. Még ha figyelembe vesszük is a jövedelmi különbségeket, akkor is van mit behoznunk.