Kánikulában hőségriadót rendel el az ÁNTSZ

Az elmúlt tíz évben háromszor volt Budapesten évszázados hőrekord, azt nem tudni, mit tartogat még e tekintetben az idei nyár. Tavaly augusztusban 17 napig tartott a kánikula, ami - egy harminc éve vezetett statisztikai rendszer alapján - négyszáz ember halálát okozta hazánkban - mondta lapunknak Páldy Anna. Az ÁNTSZ Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) főigazgató-helyettese azt reméli, hogy a hőriadóprojekt bevezetésével életek menthetők meg.

A hőriadóprogram az amerikai Chicagóban régóta alkalmazott módszerre épül, amelyet az európai kontinensen tapasztalt felmelegedés miatt vett át az Európai Unió. Tavaly indult az a birminghami központú kísérleti projekt, amelyben London, Párizs, Barcelona, Budapest és Róma vesz részt. A világvárosok azt vállalták, hogy az 1992-2002 -es évek meteorológiai és halálozási adatait a központ rendelkezésére bocsátják. Az OKI, illetve a Fővárosi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat mellett bekapcsolódott a munkába a Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Meteorológiai Intézet is.

A rendszeres jelentéseket elemezve az angliai központ 24-48 órás előrejelzést ad a programban részt vevőknek. Nálunk ehhez az OKI, a Fővárosi Tisztiorvosi Szolgálat és az Országos Meteorológiai Szolgálat jut hozzá. Az angliai központ jelzi a várható időjárást, ezen belül a hőmérsékletet, a személyi hőérzetet. Ez utóbbi ugyanis a levegő páratartalmától és a szélerősségtől is függ. Ez alapján megállapítják, alacsony, közepes, magas vagy nagyon magas hőstressz várható, ami utal a bekövetkező halálozások számára. Ez utóbbiak kivédését célozza meg a program.

A fővárosi hőmérséklet-emelkedés 0,9 fok, közel duplája az országos átlagnak. A Kárpát-medencében - az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint - az utóbbi száz évben lezajlott átlagos hőmérséklet-emelkedés 0,5 Celsius-fok volt, előrejelzések a következő tíz évre 1,1-1,4 fokos növekedést ígérnek.

A kiugróan magas hőmérsékletű napok száma főleg 1995 óta jellemző, s az is megfigyelhető, hogy egy száraz időszakot csapadékosabb követ. Egyébként 1992 és 2002 között a fővárosban öt s tavaly egy hatodik hőhullám söpört végig - mondta a doktornő.

Az elemzésből következtetni lehet a hőhullámok és a napi halálozás közötti szoros kapcsolatra. Nyáron akkor halnak meg a legkevesebben, amikor a napi középhőmérséklet 15-17 Celsius-fok. A küszöbérték az átlagos 26 Celsius-foknak felel meg, ami 35 fokos nappali hőmérsékletet jelent. Ha három napig tart a kánikula, azonnal riasztják az Országos Mentőszolgálatot és a kórházakat.

Bár szerencsésebb, ha az egészségügyi szolgálatnak nem akadna sok dolga emiatt hiszen, itt is a megelőzés lenne a fontos. Szórólapjaik terjesztése mellett számítanak a médiák rendszeres, tájékoztató segítségére is. Leginkább a szív-ér rendszeri betegek érzékenyek a hőhullámokra. Veszélyeztetettek a kisgyermekek, a fogyatékosok és az idősek.

A frontérzékenység különböző mértékben hat az emberekre. Legáltalánosabb tünet a levertség, vagy éppen a feszültség, a fejfájás, szédülés, a korábbi műtéti hegek érzékenysége.

A melegfrontot kísérő páratartalom-emelkedés és légnyomáscsökkenés hatására a szimpatikus idegrendszer kerül izgalomba. Fokozódik az anyagcsere, emelkedik a vérnyomás, szaporább a szívműködés. Az e frontra érzékenyek álmatlanságról, nyugtalanságról, ingerlékenységről panaszkodnak.

A hidegfrontot páratartalom-csökkenés és légnyomás-növekedés kíséri. Fokozódik a paraszimpatikus idegrendszer izgalma, csökken a vérnyomás, gyengébb a szívműködés. Ilyenkor a gyulladásos betegségek háttérbe szorulnak, a hidegfrontra érzékenyek kábaságra panaszkodnak, nő a reflexidő, az alvás mélyebbé válik.

A kánikulában a legfontosabb a megfelelő folyadékpótlás. Legalább 4 liter legyen a napi adag, s még a vízhajtót szedő szívbetegek is fogyaszszanak a szokásosnál 1 literrel több folyadékot. Lényeges továbbá a szellős, lehetőleg pamut ruhák, kalapok viselete, s aki teheti, délelőtt 11 és délután 15 óra között ne tartózkodjon a tűző napon. Még a vizekben se lubickoljunk ezekben az órákban huzamosabb ideig, hiszen a napszúrás veszélye óriási.

A főorvosnő elmondta azt is, hogy a június végén Budapesten 52 ország részvételével megtartott páneurópai környezet-egészségügyi konferencián a kormányok illetékes miniszterei deklarációt fogadtak el a klímaváltozás egészségügyi hatásainak vizsgálatára. Rövid távon hőségriadót rendszeresítenek, közép- és hoszszabb távon pedig olyan építészeti megoldásokat terveznek, amelyekkel a szélsőséges időjárás hatása kivédhető. S ugyan az ajánlás nem kötelező, ám a megtett intézkedésekről 2007-ben beszámolnak az államok, s azokat illik integrálni a nemzeti programokba.

Alig túlzás a katasztrófafilmeknek a környezet megváltozását bemutató riogatása - állítja a főorvosnő. Ugyanis ha a felmelegedés miatt a föld északi csúcsán lévő jéghegyek elolvadnak, s a megduzzadt édesvizek bejutnak a sós tengerbe, megváltozik a Golf-áramlás, így elképzelhető a lehűlés. Ám ez lassú folyamat, ami legalább száz évig nem csökkenti a globális felmelegedést.