Bíróság helyett békéltetés a munkahelyen

Hazánkban egyre inkább kezd elterjedni a vitás helyzetek megoldásának a bírósági ítélkezésen kívüli egyik alternatív módja, a mediáció. A munkahelyen elsősorban nem a jogviták rendezésére használják a békéltetést, hanem főként az érdekviták elsimítására.

Amikor ellenérdekelt felek nem tudnak egymással zöld ágra vergődni, s mindkettő számára hátrányos a bírósági eljárás, egy felkészült, semleges szakértőt, úgynevezett mediátort bíznak meg azzal, segítsen közöttük kompromisszumot kötni - magyarázza Kovács Géza, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírósági Szolgálat (MKDSZ) igazgatója. Hozzáteszi: ilyen helyzet állhat elő például a kollektív szerződés tartalmát, a béren kívüli juttatásokat vagy a szociális ellátást, esetleg a bérfejlesztés mértékét illetően, valamint a szakszervezet működésének technikai feltételeivel kapcsolatban. A mediáció előnye, hogy jóval kevesebb időt vesz igénybe, mint egy bírósági döntés (általában egy-két hét alatt megegyezés születik, míg egy munkaügyi vita két-három évig is eltarthat). Sokkal olcsóbb is, és nem jár a két fél számára presztízsveszteséggel. A bírósági eljárásnál bizonytalan a kimenetel, és nem veszik mindig figyelembe a felek érdekét, ráadásul békéltetéses kompromisszum esetén minden esély megmarad a későbbi együttműködésre.

Ha mégsem elégedett a mediáció eredményével az egyik ügyfél, joga van bíróságra menni, sőt a munkaügyi keresetlevélben fel kell tüntetni, történt-e egyezkedés korábban - ismerteti a szakember.

Az MKDSZ közvetítését igénylő viták több mint 90 százaléka mindkét fél számára elfogadható módon megoldódik. Általában magánokirat születik a kompromisszumról, amelynek jogi kötelező ereje gyengébb, mint a bírói döntéssel létrejött okiraté. (BR)