EU: kérdések és válaszok - 23.

Van-e közösségi munkajog?

Az Európai Unió munkajoga jelenleg 11 olyan irányelvet jelent, amelyek a témába vágó rendelkezéseket tartalmaznak. Ezek az irányelvek azonban csak a munkajog egyes részterületeit érintik, amelyeken minimális előírásokat fogalmaznak meg a tagállamok számára. Ezek három fő területet jelentenek: 1. a foglalkoztatás alapfeltételeit, a munkavállalók alapvető jogait részletezik (munkaidő, -szerződés, szabadság, munkaképes kor stb.); 2. a vállalati munkaerő-gazdálkodás olyan alapproblémáit szabályozzák az egységes piac kialakításával öszszefüggésben, amelyek erőteljesen befolyásolhatják a piaci versenyhelyzetet (tulajdonosváltozás, fizetésképtelenség, csoportos létszámleépítés stb.); 3. az atipikus foglalkoztatási formákhoz kapcsolódóan biztosítják az alapvető munkavállalói jogokat (részmunkaidő, kirendelés, határozott idejű munkaszerződések stb.). Minden egyéb, a tizenegy irányelv által nem érintett munkajogi szabályt továbbra is szabadon alakítanak az egyes tagállamok.

Milyen szabályok vonatkoznak a nők éjszakai munkavállalására?

A nők éjszakai munkavállalásával a közösségi szabályozás nem foglalkozik, kivéve a terhes nőket, a gyermekágyas vagy szoptató anyákat. Esetükben meghatározott ideig tilos éjszakai munkát végeztetni, még ha korábban éjszakai munkarendben dolgoztak, nappali műszakra kell beosztani őket.

Mennyi szülői szabadság jár a munkavállalóknak az Európai Unióban?

A szülőkkel kapcsolatos uniós irányelv alapvetően a gyermek születéséhez kapcsolódik. A családi és a munkahelyi kötöttségek összehangolásának részeként az Európai Unió nagyon fontosnak tartja, hogy a szülők - akár az anya, akár az apa, de egyszerre csak egyikük - szabadon választhassanak: a szülést követően otthon akarnak-e maradni gyermeket nevelni, vagy inkább dolgozni szeretnének. Ennek érdekében három hónap szülői szabadság illet meg minden gyermeket nevelő munkavállalót. Az alkalmazottnak arra is joga van, hogy családtagjait gondozza azok betegsége, vagy balesete esetén. Mindezek az előírások nem jelentenek újdonságot a magyar jogban, hiszen a munka törvénykönyve a vonatkozó közösségi irányelvnek megfelelően szabályozza a szülők ezen jogait.