Húzóágazat lehet a szoftveripar
Húzóágazattá válhat néhány éven belül a magyar szoftveripar, amely már ma is évi 150 millió dollár értékű exportot bonyolít le. Ez az összeg öt éven belül akár meg is ötszöröződhet, ha a kormány elfogadja az informatikai szakma érdekképviselete által kidolgozott koncepciót a hazai tudásipar cégeinek nyújtandó adókedvezményre és exportjuk támogatására - emelte ki tegnapi tájékoztatóján Kóka János, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke.
A szervezet által kidolgozott program két sarkalatos eleme a szakmaspecifikus adókedvezmény és a piacra jutás támogatása. Az előbbi javaslat szerint a kutatás-fejlesztéssel, illetve a szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalkozások adó- és társadalombiztosítási járulék kedvezményben részesüljenek, esetükben az összes közteher ne haladja meg a nettó munkabér 60 százalékát. Ezt a külön elbánást az IVSZ azoknak a cégeknek kérné, amelyek évente és alkalmazottanként mintegy négymillió forint hozzáadott értéket állítanak elő. A közteher csökkentésének fontosságát kiemelendő a program példaként Írországot és Romániát említi, ahol az informatika külön elbánásban részesül oly módon, hogy az ágazatban dolgozók 100 egység nettó bére 160 egységbe kerül a vállalkozásnak. Magyarországon ma ugyanez a mutató 253 egység. Az adókedvezményre vonatkozó javaslatot lapunk kérdésére a pénzügyi tárca egyelőre nem kívánta kommentálni.
A piacra jutás támogatásához a szakma a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) forrásait szeretné a mainál jobban felhasználni. Az idei első fél évben az ITDH ráfordításainak egy százalékát élvezhették az informatikai cégek, ám átlag 10 százalékra számítanak.
A mintegy kétszáz hazai szoftverfejlesztő ötöde rendszeresen exportál. Az átlagos exportbevétel cégenként évi 110-130 millió forint. A szoftverexportban az érintett vállalkozók szerint viszont további komoly rejtett tartalékok vannak. A magyar fejlesztésű termékek és a fejlesztői kapacitások két éven belül megduplázhatók, s nem is csupán a fejlett országok piacán. Az amerikai piacra jutást már támogatja a kormány, az érintett cégek a napokban kapják meg a cégenkénti 100 ezer eurót. Komoly üzletet ígérhetnek a közép-ázsiai FÁK-országok is - erősítette meg Kajati László, a Romániában és Ukrajnában terjeszkedő Megat
rend Rt. üzletfejlesztési igazgatója. Kóka János szerint nem utópia, ha magyar cégek építenék ki mondjuk a kazah kormány internetes biztonsági rendszerét.
A magyar tulajdonú informatikai cégek legnagyobb gondja a tőkehiány, ez gátolja az önerőt igénylő támogatásokhoz való jutást is - mondja Bozsó Julianna, a VírusBuster Kft. ügyvezető igazgatója. Az önerő pedig kisebb bérterhekkel könnyebben megteremthető az elsősorban szellemi kapacitásokkal dolgozó vállalkozások számára - teszi hozzá.
Kóka János felhívta a figyelmet arra is, hogy a Nemzeti fejlesztési terv második ütemében 2006 és 2013 között mintegy ezermilliárd forint uniós fejlesztési forrás vonható be a magyarországi informatikai fejlesztésekre. A program megvalósításával a nemzeti össztermék mintegy tíz százalékát előállító magyar információtechnológiai és infokommunikációs szektor jelenlegi ugyancsak tízszázalékos fejlődési ütemét fel lehetne gyorsítani - emelte ki az elnök.
