Keveslik a cégek a CO2-kvótákat
A kormány által meghatározottnál 15 százalékkal nagyobb kvótamennyiség kiosztását tartják szükségesnek az európai uniós emissziókereskedelemben érintett hazai energetikai vállalatok. A cégek szerint ugyanis a tényleges kibocsátásnál alacsonyabb prognózis meghatározásával a versenyképességüket veszélyeztető többletköltségekre kényszerülhetnek. Az emissziókereskedelmi rendszer alapjait lefektető nemzeti kiosztási terv tervezete értelmében az európai uniós emissziókereskedelemben részt vevő mintegy 170 hazai cég 2005 és 2007 között évi 29 millió tonna szén-dioxid kibocsátására feljogosító kvótán osztozhat majd, s ebből az energiaszektor résztvevői mintegy 20 millió egységgel részesülhetnének. (Egy kvóta egy tonna szén-dioxid kibocsátására jogosít fel.)
Kiemelt fontosságú, hogy az emissziókereskedelmi rendszer által érintett villamosenergia-termelők megkapják az üzletmene-tüknek ténylegesen megfelelő kvótamennyiséget, s hogy a kibocsátási engedélyek bevezetése következtében a költségek és az árak ne növekedjenek. Éppen ezért az érintett tizenkét társaság közös állásfoglalást készített és juttatott el a kormányzati szerveknek is - tájékoztatott Civin Vilmos. Az ágazati kvótakiosztás terveit tartalmazó prognózistanulmánnyal kapcsolatban a Magyar Villamos Művek Rt. környezetvédelmi osztályvezetője kijelentette, hogy a költségek növekedése akkor kerülhető el, ha a villamosenergia- és távhőszektor a tervezettnél legalább 2,5 millió tonnával több kvótához jut.
A cégenkénti kvóták még nem ismertek, ám ahhoz, hogy ezek a valós helyzetnek feleljenek meg, a teljes mennyiséget is pontosan kell meghatározni. Különben a cégeket jelentős veszteség érheti, hiszen az egy tonna szén-dioxid kibocsátására feljogosító kvóták ára eléri a 9-10 eurót is - mondta Avéd István, az AES Borsodi Energia Kft. projektigazgatója. Hasonlóan vélekedett Rénes János, a Bakonyi Erőmű Rt. ajkai erőmű-igazgatója, aki szerint a kormányzati előrejelzés kidolgozásakor a szükségesnél kisebb mennyiséget meghatározó végeredmény egyik oka, hogy a készítők a ténylegesen várhatónál több erőmű bezárásával számoltak a következő években. Saját esetünkben külön probléma, hogy a rendszer nem ismeri el emissziócsökkentésként azokat az elmúlt években történt beruházásokat, amelyek esetében a szén-dioxid kibocsátása mérséklődött, így megint csak azok a cégek járhatnak jól, akik eddig nem fordítottak semmit erre a célra - tette hozzá Rénes János.
A mennyiségek meghatározásánál azt kell figyelembe venni, hogy a számok valóban megalapozottak legyenek, amelyek alapján tarthatóak Magyarország kibocsátáscsökkentési vállalásai, másrészt az érintett vállalatokra sem szabad túlzott terhet róni azzal, hogy a valós helyzetnél alacsonyabb szinten határozzuk meg a kiosztandó kvóták számát - fogalmazott Bart István. A GKM osztályvezetője elmondta: a hazai szén-dioxid-kibocsátás alakulására vonatkozólag a környezetvédelmi tárca a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Regionális Energiakutató Központját kérte fel a szükséges prognózisok elkészítésére. Persze a bizonytalansági tényezőket nem lehet teljesen kizárni, s egyelőre várjuk valamennyi érintett cég véleményét - tette hozzá a szakember.
