Önfoglalkoztató vagyonőrök
Úgy tűnik, véget ért a polgári biztonsági szolgálatok körében az úgynevezett kényszervállalkozások visszaszorítására indított kampány. Az 1998-as vagyonvédelmi törvény módosítástervezete - bizonyos feltételek mellett - engedélyezi az egyéni vállalkozói konstrukciót. Ez azért jelentős eredmény, mert nem ritka, hogy 240-300 órát is dolgoznak egy hónapban a vagyonőrök, és ha főállású alkalmazottként foglalkoztatnák őket, jelentős túlóradíjat kellene a cégeknek kifizetniük. Ez olyan terhet jelentene, amit a jelenlegi nyomott vállalási árak mellett a cégek már nem tudnának kigazdálkodni - mondta el lapunknak Melha István, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) budapesti szervezetének alelnöke, az Őrmester Kft. egyik tulajdonosa.
Az egyéni vállalkozók foglalkoztatásának feltétele, hogy 24 órás szolgálat után 24 óra pihenőidőt kapjanak, emellett egybefüggően két pihenőnapot is biztosítani kell számukra. Ezzel azonban a maximális vállalható óraszám a korábbi 300-ról 240-re csökken egy hónapban, ami sokuk számára azt jelenti, hogy elveszíti jövedelmének egyötödét. Ezért a cégeknek nyereségük terhére növelniük kell majd az egyéni vállalkozók számára fizetett díjakat, ha megfelelő, szakképzett munkaerőt akarnak kapni - jelentette ki Melha István. További költséget jelent a vállalatok számára, hogy nekik kell fizetniük az egyéni vállalkozók baleset-biztosítását és bizonyos időre a betegszabadságot is.
Az 1998-as vagyonvédelmi törvény módosításának egyes részei még az idén az Országgyűlés elé kerülnek. Bár eredetileg nem szerepelt a téma a parlament második féléves programjában, a régi törvény azon részeinek módosításáról, amelyek az Alkotmánybíróság (Ab) döntése alapján ellentétesek az alkotmánnyal, még ebben az évben szavaznak. A többi változásról legkorábban jövőre várható döntés.
Az 1998-as törvény módosítását az alkotmányossági problémák mellett indokolta, hogy a megalkotása óta eltelt hat évben komoly fejlődés ment végbe a területen, így az már nem megfelelő a mai viszonyok között. Ezen túlmenően a most érvényben lévő szabályozás több pontban nem felel meg a közösségi előírásoknak sem. A szakma számára elfogadható a módosítástervezet, és azt remélik, hogy hamarosan jogerőre emelkedik - közölte Melha István.
A törvénymódosítás mielőbbi elfogadását és megvalósításának fontosságát hangsúlyozza Kecskeméti Sándor, a Magyar Biztonsági Vállalkozások Szövetségének elnökségi tagja, a Group 4 Falck Kft. ügyvezető igazgatója is. A módosítás kapcsán a legnagyobb vitát az SZVMSZK-tagság kérdése váltotta ki - mondta el Kecskeméti Sándor. Az 1998-as törvény szerint ez kötelező volt a munkavállalók mellett a vállalatok számára is, de az Ab állásfoglalása szerint a jogi személyek számára nem lehet kötelezővé tenni a kamarai tagságot. A munkavállalóknak ugyanakkor továbbra is kötelező, ami ellentmond az uniós gyakorlatnak. Bár a tagság nem lesz kötelező a cégek számára, a jelenlegi tervezet szerint regisztrációs díjat kell majd fizetniük a kamarának, amit azonban szakmai érvek nem támasztanak alá. Kedvező vonása a törvénymódosításnak, hogy igyekszik rendezni az egyéni és alvállalkozók helyzetét, bár annak módja még további finomítást igényel - véli Kecskeméti Sándor. A jövőre nézve egészségtelen, nehezen kezelhető helyzetet teremthet, ha a kamarai tagságra és a szervezet szinte hatósági jogosultságaira vonatkozó rendelkezések ebben a formában benne maradnak a módosítástervezetben.
